Richard C. Morais idézet

Ha valaki szerzetesi cellában lakik egy puritán hölgy vigyázó tekintetének hatósugarában, az nem túlságosan kedvez egy romantikus kapcsolatban. [Részletek]

Bármilyen idegennek érzem is magam, mindig vannak a világban olyanok, akik még nálam is jobban kilógnak a sorból. [Részletek]

Minden író, de különösen, akik újságírók eredetileg, azt a képzetet igyekszik kelteni, hogy tudásuk nagyobb, mint amekkora a valóságban. [Részletek]

Az a legnehezebb, hogy amikor az ember elért egy szintet, akkor is frissnek kell maradnia, mindennap. A világ rohanvást változik körülöttünk, hát nem? Tehát bármilyen nehéz is, a siker... [Részletek]

Nekem tökéletesség kell. Tökéletesség. És aki nem nyújtja azt, amit elvárok tőle, azzal végeztem. [Részletek]

A jóval a rosszat is el kell fogadnunk. [Részletek]

A könyv semmihez sem hasonlítható kulturális tőke. A könyv az, ami ablakot nyit nekünk a világra. (...) Csupán a szemünk mozgatásával megtanulhatunk olyan elméleteket, amelyek alkotóik... [Részletek]

Az élők elől elbújhatsz, de a halottaktól nem tudsz elrejtőzni. Csak most értettem meg: egy halottnak mindig igaza van. Azért, mert az ember már nem tud kit hibáztatni. [Részletek]

Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket. [Részletek]

Mi lesz velem, mondd? Szemem fényét félelem fakítja, mellkasomban buta álmok. Karnyújtásnyira, mégis távol: hiányzol az éjszakámból. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

Az embert évszázadokon át nem a pálca emelte az állat fölébe és ragadta a magasba, hanem a zene: a fegyvertelen igazság ellenállhatatlan ereje, példájának vonzása. [Részletek]

Az az igazi hős, aki reményt ad a reménytelenségben. [Részletek]