Rona Jaffe idézet

A múlt eltűnt, de örökre ott hagyta a nyomát az egész életén. [Részletek]

Állítólag szabadok vagyunk, boldogok, amiért mindenünk megvan, az emberek mégis pusztítják önmagukat. Mintha mindenki nyomorult volna. [Részletek]

Hibák nincsenek az életben, csak végzet. [Részletek]

Mindig ugyanaz várja; egy újabb üres nap, egy újabb magányos hónap, egy újabb kietlen év. [Részletek]

Ha újra elölről kezdhetné, ha maga szabhatná meg a sorsát, akkor sem akarná kihagyni mindazt, amit vele megélt. Még úgy sem, ha tudja, mi lesz a befejezés. [Részletek]

Időnként a fájdalom visszahúzódott, csöndben várt, már-már azt hitte, el is múlt, amikor újra elborította, és bosszút állt rajta azért, amiért biztonságban merte érezni magát. Ez... [Részletek]

Lelke mélyén azonban úgy érezte, mintha az űrben zuhanna, szárnyak nélkül, és csak a félelem venné körül. [Részletek]

A könyv semmihez sem hasonlítható kulturális tőke. A könyv az, ami ablakot nyit nekünk a világra. (...) Csupán a szemünk mozgatásával megtanulhatunk olyan elméleteket, amelyek alkotóik... [Részletek]

Az élők elől elbújhatsz, de a halottaktól nem tudsz elrejtőzni. Csak most értettem meg: egy halottnak mindig igaza van. Azért, mert az ember már nem tud kit hibáztatni. [Részletek]

Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket. [Részletek]

Mi lesz velem, mondd? Szemem fényét félelem fakítja, mellkasomban buta álmok. Karnyújtásnyira, mégis távol: hiányzol az éjszakámból. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

Az embert évszázadokon át nem a pálca emelte az állat fölébe és ragadta a magasba, hanem a zene: a fegyvertelen igazság ellenállhatatlan ereje, példájának vonzása. [Részletek]

Apró áldozatok nagy reményt szülhetnek. [Részletek]