Szabó Magda idézet

Anyámnak nem gyújtottam gyertyát. A fényt nem lehet megvilágítani. [Részletek]

Tudom, hogy meghaltál, de nem hiszem, még ma sem értem én; hogy pár kavics mindörökre bezárhat, hogy föld alatt a hazád és a házad, ugyan hogy érteném. [Részletek]

Magam vagyok, tökéletesen magam, és tudom, ezentúl magam is leszek ezek között a falak között, melyek figyelték életünk gyötrelmeit, félelmeit, kudarcait, eredményeit, felszabadult... [Részletek]

Vannak az életben kimondhatatlan dolgok és nehezen gyógyuló sérülések. [Részletek]

Az ember annyi, amennyit másokért tesz, mindenkiért. [Részletek]

Nem tudom, meddig élek, de ameddig még élek, meg kell tanulnom, milyen az, amikor az ölel magához, akinél ott felejtettem a lelkemet. [Részletek]

Mintha volna valami véletlen a gyermekek világában! Mintha nem vezetné minden, látszólag értelmetlen tettüket is valami furcsa, felnőtt ésszel néha nem is követhető megfontolás! [Részletek]

Mit ér, ha nagy vagy, gigászi nagy, ha birodalmak császára vagy, de bús szívedben örök a fagy? [Részletek]

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél. [Részletek]

Ma, amikor a tudósok olyan pontos műszerekkel dolgoznak, amelyek a milliméter milliomodrészével mérhető tárgyakat is láthatóvá tesznek, megengedhetjük-e magunknak, hogy a mindennapi... [Részletek]

Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a "remekül nézel ki". [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy. [Részletek]

Semmilyen áldozat nem elég nagy a szabadságért vívott harc során. [Részletek]