Szabó Magda idézet

Az igazi veszedelem azokban az órákban rejlik, amelyek simának látszanak. [Részletek]

Az élet voltaképpen mindig óvodai szinten lép, mi komplikálunk belőle görög sorstragédiát. [Részletek]

Találd ki, mondtam a szememmel, rettenetes kitöréseimmel és soha nem szelídülő indulatosságommal, találd ki, hiszen szeretsz, találd ki, hogy van valami, amit nem tudok kimondani. [Részletek]

Ha én most meghalok, akkor engem voltaképpen megölnek. Nem úgy, hogy rám fognak valami fegyvert, hanem úgy, hogy nem segítenek, olyan órában, mikor segítségemre kellene sietnie... [Részletek]

Vannak pillanatok az ember életében, amikor (...) megérzi, hogy ettől a másodperctől fogva valami ezentúl másképpen lesz. Nem tudja mindig pontosan kikövetkeztetni, hogy az eljövendőben... [Részletek]

Az élet túl rövid, hogy sokáig haragudjunk benne. [Részletek]

Mindannyian tudjuk, hogy az otthon nemcsak négy falat, tárgyakat jelent, az otthon menedék. Az az ember, akinek van hová - és van kihez - hazamenni, mindenkor könnyebben viseli az élet... [Részletek]

Sem a múlt, sem a jelen, sem pedig a jövendőbeli idő nem önmagában lévő... a valóság az ember agyában van. [Részletek]

A szerelem idő előtt öreggé tesz, aztán - amikor véget ér az ifjúságunk - újra megfiatalít. [Részletek]

Szenvedj te is, úgy könnyebb lesz nekem! [Részletek]

Véget ért egy kapcsolat, pontosabban, egy mély szerelem barátsággá szelídült. [Részletek]

Testvérem voltál. Láttad a vesztem is. Meztelen arcom. Mint én. Elmúlni most már, vagy elveszni - nem hagyom. Semmilyen kincsért, soha, semmilyen oldalon. Se a felhőkön innen, sem túl. [Részletek]

Nem mondok semmit nagyobbnak vagy kisebbnek, Ami betölti korát és helyét, akármivel felér. [Részletek]

A szerelemben - éppúgy, mint bármi másban - a legjobb a jó ellensége, és a tökéletesség keresése pusztító. [Részletek]