Szabó Magda idézet

El kell döntenem (...), mit akarok tenni... Ez most olyan, mint a szakadék, csakhogy tudom, hogy az, és ha jól lépek, nem zuhanok bele. Azt hiszem, élni akarok. Nem tudom biztosan, de azt... [Részletek]

Mintha volna valami izgalmasabb a földön, mint helyrehozni azt, ami elromlott, vagy helyükre tenni a széthullt darabokat, hogy megint ép legyen az egész. [Részletek]

Az örömtől sírtam, a szépség örömétől, a szavak értékének felismerésétől, attól, hogy így lehet mondani valamit, hogy könyvbe lehet zárni és kifejezni a mondhatatlant is. [Részletek]

Vannak az életben kimondhatatlan dolgok és nehezen gyógyuló sérülések. [Részletek]

Még nem tudom, mi vagy nekem, áldás, vagy büntetés. De elfogadlak, mint erem e lázas lüktetést. Hát vonj a sűrű méz alá, míg szárnyam-lábam befenem, s eláraszt villogó homállyal az... [Részletek]

Nem hal meg olyan könnyen az ember, ezt tanulja meg, csak majdnem, aztán később olyan okos lesz attól, amit kiállott, hogy azt kívánja, bár még egyszer buta lehetne, tök buta. [Részletek]

Az álom ilyen olykor, ilyen gyilkos, ilyen reménytelen, ilyen riasztó, hogy nyöszörögni kell tőle és sikoltani, míg fel nem rázzák az embert. [Részletek]

Az ellenfél meggyöngítésének legjobb módja, ha elhitetjük vele, hogy mellette állunk. [Részletek]

Látott már valaha alkoholistát egy üveg vodka mellett? Amint éppen vívódik. Tudja, ha megkóstolja, addig iszik, amíg rosszul nem lesz, de sehogy sem tud ellenállni a kísértésnek. Végül... [Részletek]

Törődés az emberiséggel és annak sorsával - ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek. [Részletek]

Valahol elhagytad az arcomat, s most én se tudom, milyen vagyok. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

A világon minden mozgás külön-külön kimért-józan, együttvéve pedig ellenőrizetlen-részeg attól a közös áramtól, amely összeköti őket. Az emberek fáradoznak, sürgölődnek a... [Részletek]

Az az igazi hős, aki reményt ad a reménytelenségben. [Részletek]