Takaya Natsuki idézet

Ahogy felnősz, testben és lélekben is túllépsz majd minden félelmeden. [Részletek]

Mikor valami aggaszt, jobban teszed, ha nem gondolsz rá túl sokat. (...) Nos például, képzeld el, hogy szennyes ruhák hegyei vesznek körül, annyi, hogy mozdulni sem tudsz. (...) Mikor végzel... [Részletek]

Ha majd eljön a nap, mikor mindannyiunkat másfelé sodor az élet, ne a magányra gondolj, vagy a szomorúságra, mert akkor is van, ami nem változik meg soha, ami így marad örökké. [Részletek]

Az embereknek egyszerűen mindig kell valami a másiktól. Mindig. Nem számít, mennyiszer csalódsz a többiekben, hogy hányszor bántanak meg, az sem, hogy a családod mennyire szeret, akkor is... [Részletek]

Egy ember azért él, hogy szenvedjen vagy boldog legyen, hogy sírjon, aggódjon és nevessen. Ennyi. Ezért vagyunk ezen a világon. [Részletek]

Nem is lehet annál jobb, mint ha találsz valakit magadnak. [Részletek]

Erkölcstelen dolog átvinni tekintélyünket arról a területről, ahol kiérdemeltük, arra a területre, ahol járatlanok és zöldfülűek vagyunk. [Részletek]

Teljesen mindegy, hány év telt el, időnként újra kíváncsi, titkokat megosztó gyerekké válik az ember. [Részletek]

Nem az emberek közti kapcsolatok hoznak bennünket egymáshoz közel, hanem a gondolkodásmód és az érzések azonossága. [Részletek]

A nulláról kell kezdeni minden napot. Amit már letettél, az nem érdekes. Amit még nem csináltál meg, az az érdekes. [Részletek]

Amikor a szavak hallgatnak, amikor a mondható mondhatatlan, amikor ajkam zárt, feszes vonal, akkor figyelj rám... baj van. [Részletek]

Érzelmeinkben vannak titkok, amiket a józan ész semmiképpen nem fejthet meg. [Részletek]

A költők azok, akik a legavatottabban művelik az áttörést a megszokás közönyén. Ez a mesterségük. Ám túlságosan sok költő túlságosan sokáig nem vett tudomást az ihlet azon... [Részletek]