Utassy József idézet

Szobám cella. (...) Hogy nélküled mégis kibírjam itt: előhívom csókjaink negatívjait. [Részletek]

Befelé zokogsz. Dideregtet a bánat. Könnycseppkőbarlang. [Részletek]

Didergek hiányod hidegében. [Részletek]

Szobám a csöndé. Kiabálnak agyamban gondolataim. [Részletek]

Lassacskán megérem testem elestét, ám szellemem friss, pajkos kiskölyök. Hagyjátok hát játszani önfeledten, mert szent a képzelet, szent! És örök. [Részletek]

Gitár, ha pengetlek, mért fájsz? Cipő, ha sétálunk, mért sírsz? S ha begombollak, te szép ing, mért kapkodok levegőért? [Részletek]

Jégvirág, jégvirág, ne szépítsd nekem a világot, úgyis rád lehelek, s ha belepusztulsz is: kilátok! [Részletek]

Jó portéka vevőre talál. [Részletek]

Gyakran előfordult, hogy egyforma gondolatok kerítettek mindkettőnket hatalmukba - mintha telepátia révén kapcsolódott volna össze az agyunk éjjel. [Részletek]

Egyedül, mindig egyedül bolyongani a világban... Ez lenne a reám kiszabott életforma? ... Saját otthon, néhány jó barát hiányát érzem. Sokszor lehetetlennek tűnik így tovább élnem.... [Részletek]

Akinek nincs titka, érdektelen ember. [Részletek]

Vissza kellene adni hitelét, becsét, szépségét a szónak, a szóra érdemes szavaknak, melyekkel szót válthatunk, és szót érthetünk egymással jó szóban szűkölködő korunkban. [Részletek]

Érzelmeinkben vannak titkok, amiket a józan ész semmiképpen nem fejthet meg. [Részletek]

A költők azok, akik a legavatottabban művelik az áttörést a megszokás közönyén. Ez a mesterségük. Ám túlságosan sok költő túlságosan sokáig nem vett tudomást az ihlet azon... [Részletek]