Balázs Fecó idézetek

A csönd volna jó. Kicsit könnyebb napok. Ne kérdezz semmit, ha látod, hogy fáradt vagyok. [Részletek]

Ahogy nézett, soha nem felejtem el, ahogy közel van, mégis távolról figyel, meg sem szólalt, nem is érdekelt, miért, ahogy nézett, annyi mindent elmesélt. [Részletek]

Amikor vége az utolsó dalnak is, És a varázslat szétfoszlott már, Mi lesz veled? Egyedül hagy a zajos tömeg, Sebzett vagy, és te sem tudod, hol a helyed. [Részletek]

Csak egy érzés volt, ahogy öltözött, hogy utoljára látom őt, és a holnapjában nem lesz már helyem. Mikor azt ígérte, hogy visszajön, már tudtam, hogy végleg elköszön, mégis... [Részletek]

Ki mondja meg, vajon meddig lehet, hogy minden nap, mindenhol erős legyek? [Részletek]

Maradj velem, segíts nekem, Vigyél haza, fogd a kezem, Szeress nagyon, fáradt vagyok, S nehéz a szívem. [Részletek]

Megint elment a nap, ahogy mindig szokott. Nem túl sok van már, amit még itt hagyott. Ami félig van kész, az ma félig marad. Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak. [Részletek]

Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok! Szeretlek, és melletted vagyok. De tudom jól, hogy eljön majd a nap, És nem lesz semmi, ami majd visszatart. Mert sehol sem tudtam megnyugodni... [Részletek]