Búcsú idézetek

Elűzlek, mint a nap az égről A fényes hajnalcsillagot - Habár a fájdalom terhétől Napestig összeroskadok. [Részletek]

Elválunk most már. Te is elmégy, én is. Hogy összeforrott a mi sorsunk mégis. [Részletek]

Emberek között, akik egyszer szerették egymást, s aztán elmentek egymástól, marad valamilyen kegyetlen, minden írott szerződésnél és ünnepélyes eskünél keményebb kötés, mely ellen... [Részletek]

Emléked arca élesül, akár régi rézmetszeten a véső biztos, kemény karca. [Részletek]

Emlékezz, mennyire szerettél, Mennyire fájt, mikor elmentél. Nézz rám, fogd meg a kezem, Szorítsd meg bátran, míg lehunyom szemem. [Részletek]

Emlékezz rá, hogy egyszer még, utoljára, találkoztál velem... És ha van még benned valami belőlem, mártsd be tolladat a lenyugvó nap tüzébe, s írd meg nekik... írd meg ezt a... [Részletek]

Emlékezzetek ott ti is, és ne csupán hahotázva rám, aki köztetek éltem s akit ti szerettetek egykor. [Részletek]

Én elindultam, és vissza se nézek már, Felejts el, és soha ne gondolj rám, Ne kérdezd, hová, ne kérdezd, miért, Nyugtalan szív pumpálja bennem a vért. [Részletek]

Én sohasem búcsúzom, Én szótlanul távozom. Úgy fáj, amikor egy szerelem véget ér, De hogy miért, sohasem kutatom. [Részletek]

Ennyi volt. Elmentem, és ha nem hiszed el, csak számold a napokat, amikor már nem vagyok itt. Amikor nem csöng a telefon, mindig én leszek az, aki nem hív. [Részletek]

És ott állok majd behunyt szemmel, mint aki már szólni nem mer, hogy el sem köszönhettem tőled, hogy elpazaroltam minden időmet. [Részletek]

Ezek fájnak. Ezek enyémek, szépek. Ez voltam én. Valaki, aki készül, Valaki, aki árván erre tévedt S akinek útja végtelenbe mélyül... [Részletek]

Fáj a búcsú (...). De remélem, még találkozunk. S talán ez a remény ad vigaszt. [Részletek]

Féltem, hogy kínszenvedés vár rám a sötétben és ez nem tartott vissza. De ha a fény és az öröm veszélyét ismertem volna, soha el nem jövök. Ez a búcsú a legmélyebb seb, amit... [Részletek]