Caramel idézet

Az idő telhetetlen, van, hogy mindent elrabol. [Részletek]

Csoda veled minden, csoda veled minden perc. Kínoz a hiányod, amikor nem rám figyelsz. Öleléseinkben is túl nagy a távolság, lelkedet a lelkemmel szorosan átfognám. [Részletek]

Nem adom fel, mindig csak előre tartok, Az árny és a fény vív bennünk örökös harcot. Üldöz szüntelen ez a kettős élet, Most kell döntenem, hogyan élek. [Részletek]

Láttam nevetést szörnyű helyeken, égi jelenést szétlőtt tereken, mennyi zokogást, féltve ölelést, ott voltunk, te meg én. [Részletek]

Az élet nem egy mese, nem egy romantikus költemény! Van, akinek szép és van, akinek kőkemény! [Részletek]

Kidobtam a félelmet és elindultam tovább. Akartam az életemmel tenni egy nagy csodát. [Részletek]

A pillanat, ami sokat ér, némán múlik el. Egy ölelés épp elég, ha búcsúzni kell! [Részletek]

Mit ér, ha nagy vagy, gigászi nagy, ha birodalmak császára vagy, de bús szívedben örök a fagy? [Részletek]

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél. [Részletek]

Két értelmes ember viszonyában az a természetes, ha mindenről, amiről másképpen gondolkoznak, vitatkozva próbálnak közös véleményt kialakítani. [Részletek]

Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a "remekül nézel ki". [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette. [Részletek]