Charlotte Brontë idézet

A saját utamat kell járnom halálom órájáig, ugyanis mások elgondolásait nem érthetem, nem követhetem és nem válthatom valóra, csak a magamét. [Részletek]

Az együttérzés, ha külső jele nincs is, azért nem kevésbé jóleső és megnyugtató. [Részletek]

Olyan nőkkel szemben, akiknek csak a külseje tetszik, akikről kiderül, hogy se szívük, se lelkük, olyan gonosz tudok lenni, mint maga az ördög. Nem bírom a közönségességüket, a... [Részletek]

A túlzott alázat zsarnokságot szül, a gyengeség és megalkuvás önzést eredményez. [Részletek]

Az álmatlan éjszakák gyorsan fölemésztik az életet. S mert virrasztás alatt a lélek nem jut elég mézhez, táplálék hiányában a vágyak sovány kosztján igyekszik megélni, s mivel... [Részletek]

De a rendesen élő, józan ember sosem esik kétségbe. Elveszti a vagyonát: ez olyan kemény csapás, hogy egy pillanatra beletántorodik. De már szedi is össze az erejét, a sérelem maga... [Részletek]

Setét napok, ha jőnek Fojtsd el félelmedet, A bátor mindig győzhet A félelem felett. [Részletek]

Ha nem a meggyőződésed szerint cselekszel, valószínűleg a meggyőződésed nem is valós. [Részletek]

Lehet olyan asszonyt találni, akinek sohasem volt kalandja, de ritkán találunk olyant, akinek csak egy volt. [Részletek]

Az Álmok Tengere sem parttalan... (igaz, hogy csupán álom-partja van); az Álmok Tengere félelmesebb, mint a szokott veszélyű tengerek; siklik a roncs? süllyed a jó hajó? - az Álom-Tenger... [Részletek]

Az én tartóedényem a saját énem. Létem körvonalai kis kattanásokkal kapcsolódnak össze velem. [Részletek]

A vétek oly ügyetlen, ha remeg: Romlástól félve, magát rontja meg. [Részletek]

Az éjszaka közepén kigondolt terveket sosem a józan ész táplálja. [Részletek]

Ott állt egy szerelem kapujában, ami csakúgy, mint bármely évszak, nem egyik pillanatról a másikra jelent meg az életében, hanem észrevétlenül belopakodott a tudatába a gyanúk és... [Részletek]