Cserháti Zsuzsa idézet

Boldogság, gyere haza, késő van, gyere haza, honnan jössz, nem érdekel, nekem elég, hogy itt leszel! [Részletek]

Amikor melletted vagyok, a szívem gyorsabban dobog, és minden perc az álmok perce, amikor hozzád bújhatok. [Részletek]

Két szoba közt a csend - de végtelen nagy távolság! S mi otthonunknak hívtuk egykor ezt a két szobát. [Részletek]

Visszahoz egy régi perc, megidéz egy fénykép, míg csak élnem kell, sose lesz másképp: ugyanaz a fájdalom ugyanaz az érzés, az a búcsúszó, amivel elmész. [Részletek]

Karodba bújnék, de hazudok, és nem teszem, Szavakat súgnék, de hagyom, hogy a csend takarja szívem. [Részletek]

Én leszek, ki fogja majd a két kezed, ki téged jó felé vezet, ha engeded. [Részletek]

Teli voltunk élettel, Szabad volt a szívünk, És én úgy hittem, Sose kell félnünk. Hova lett a boldogság? Hova a sok álom? És ami nincsen már, miért kell, hogy fájjon? [Részletek]

Könnyebbé válik a megbocsátás, ha nem vállaljuk többé az áldozat szerepét. [Részletek]

Nem kell mindenkiről ítéletet alkotni, lehetséges értékelni másokat a különlegességük és az egyediségük miatt is. [Részletek]

Furcsa ez az egész, nem?! Minél híresebb a palotám, annál inkább hasonlít egy börtönre. [Részletek]

Az igazság szeretetének biztos jele, ha semmi iránt sem táplálunk nagyobb bizalmat, mint amennyire a bizonyítékok feljogosítanak. [Részletek]

Mindenki a saját baklövéseit hívja tapasztalatnak. [Részletek]

Hatalmas kagylógyűjteményem van, amit csak úgy elszórva tartok a világ tengerpartjain. Talán már láttad. [Részletek]

A halottak nagyon jó helyen lehetnek. Legalábbis évezredek óta még egyetlenegy se kéredzkedett vissza. [Részletek]