Elekes Ferenc idézet

Hogy jó ember volt, annyi bizonyos: hosszasan nézte mindég az első hóhullást, s csak akkor káromkodott, ha érveiből kifogyott. [Részletek]

Hosszú, emberi útjainkon  lobogó, szép szó is van elég,  de vajon a melegéért  lépünk-e mindég közelébb? [Részletek]

Én nem tudhatom, hogy boldogul más a szerelemmel,  de amikor egyedül vagyok, hosszú, árva esték  csöndjében megérzem: ha túl jó az ember,  sohasem elég rossz ahhoz,  hogy nagyon... [Részletek]

Az ember él, s csak annyit tud Istenről, mint egy távoli, nagyon hatalmas uralkodóról, akit tisztelni tartozik ugyan, de nincsen hozzá személyes köze. Egy napon megismerkedik Vele. A mi... [Részletek]

Ha férfiakról van szó, miért borul sötétség az agyunkra, amikor épp ilyenkor igyekszünk világosan látni? [Részletek]

Korszerű önvédelmi fegyver vállról indítható rándítás. [Részletek]

Az érzelmek, akár az öröm, akár a szomorúság, a szeretet vagy a büszkeség annyira mélyről fakadnak, és olyan élesen, hogy végül ott maradunk meztelenül, védtelenül. [Részletek]

Annyiszor játszottam a boldogot, most végre boldog lehetnék, nyugtalanul figyelem magamat, vajon mi hiányzik még, (...) s a boldogot csak játszani lehet, és az élethez ennyi is elég, az... [Részletek]

Néha a sebhelyek tesznek minket azzá, akik vagyunk. [Részletek]

Ne menetelj a menetelőkkel! Ne állj be semmiféle csoportba! Csak tulajdon vércsoportodhoz tartozzál! (...) A Föld kihunytáig, a csillagok ellobbanásáig, a világok végezetéig. [Részletek]