Faludy György idézetek

Egymás nélkül nem tudunk többé élni. Naponta földre sújt az iszonyat, hogy a kölcsön, mit az időtől kaptam régen lejárt. Már csak pár pillanat. [Részletek]

Egyszerre mégis otthon vagyok nálad, s fölöttünk a szerencse őrködik. Beszélgetésünk folyója kiárad, és megtanultuk, hogy időnk rövid. [Részletek]

Én szüllek meg magamnak, mert kívánlak és mert kívánlak, élvezem a vágyat, mely engem betölt; téged elereszt. Vágy nélkül még nem volt szerelmes senki. Vágy nélkül csak az... [Részletek]

Felégettem magam mögött minden hidat és örülök, hogy a hidak felégtek. Hosszú az utam, tanulok, egyre többet s többet tudok és kevesebbet értek. [Részletek]

Figyelmed és féltésed üvegbúrát varázsolt körém, hogy sérthetetlen legyek. A szerelem így idegenített el mindentől a világon. Aztán megszerettetted a világot velem. [Részletek]

Furcsa haza. Az ember fellélegzik, mikor kiér belőle. [Részletek]

Ha életem csordultig tele rosszal: boldogságom kis törmelékeit idézem fel, melyeket kintről hoztam s bennem laknak. Ez mindig felsegít. [Részletek]

Ha nézlek, háttér nélkül látlak, ha hallgatsz, senki mást nem hallok. Szépséged elfed minden tárgyat, szépséged elnyel minden hangot. [Részletek]

Imádtuk egymást, aztán menekültünk, mert csábított, de megborzongatott, hogy a gyönyör gyönyörű zuhatagján fekszünk s ott leszünk semmivé. [Részletek]

Isten e szörnyűségek mellől elfordult és Krisztusra nézett: "Menj a Földre, fiam. Az emberek gyalázata felér a magas égig. Ha még téged is felfeszítenek, úgy bűneiket megbocsátom... [Részletek]

Lehetséges, hogy Istennek az emberiség iránti érdeklődése és szeretete merő illúzió, csakúgy, mint a feltámadás ígérete. De ez az illúzió százmilliókat vigasztalt életükön át... [Részletek]

Lelkünk, mint halott lepke, oly törékeny, mint hárfahúr, a szélben elszakad, elég hozzá egy rosszul értett szó is, elég egy félreértett mozdulat [Részletek]

Magam lettem vén kőtömb, száz bozótban megszaggatott, mogorva, durva, szótlan, de lelkemben még égi fény ragyog. [Részletek]

Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk és forró, mint forrongó szellemünk. Nem teljesült vágy, de égő ígéret, közös jövő és felzengő ítélet, nem hűs palackok tiszta óbora,... [Részletek]