Fodor Ákos idézet

Jobban emlékszem: mit éreztem láttán, mint arra, mit láttam. [Részletek]

Kértél. Megkaptál. Megnézted: mi van bennem. - Mi már nem játszunk? [Részletek]

Aki nem akar meghalni, még nem biztos, hogy szeret élni. [Részletek]

Látod-e még azt, amit nézel - vagy már csak tudod: "ott" "az" "van"? [Részletek]

Ha olyan szerény volna, mint tehetsége: ki tudna róla? [Részletek]

Az élet úgyis mondja önmagát; rohan a rohanás, árkon-bokron át. - Ám, ha a Világ szólalhat meg benned: állj meg. Hajts fejet. Hangjának adj nyelvet. [Részletek]

Titkok-titka, te, nem vonásaid szépek: arcod gyönyörű. [Részletek]

Egyre jobban felmelegszik a Föld, mintha csak belázasodott volna, és mintha végre egyszer és mindenkorra le akarná prüszkölni magáról azt a sok és egyre csak sokasodó emberi bacilust, aki... [Részletek]

Az emberek ostobák. Vagy annyira önteltek, hogy azt képzelik, sosem kapják el őket. [Részletek]

Mindenki a maga módján álmodja meg az életét. [Részletek]

A nők csodálatosak (...). Mintha semmi sem hatna rájuk. Itt vagyok én, aki úgy érzi, mintha kifacsarták volna a lelkét, s úgy nézek ki, mintha a testem napokig vízben ázott volna (...).... [Részletek]

A műalkotás egy szép rezgésnek a megörökítése. Egy lelki mámor feledhetetlenné tevése. [Részletek]

A szerelem a létezés bora. [Részletek]

Lehet, hogy a teljes közömbösség nem a belső békét teremti meg, hanem az emberben szunnyadó gonoszságot szabadítja fel? [Részletek]