Francois de La Rochefoucauld idézet

Alaposan téved, aki azt hiszi, hogy meg tud lenni önmagában is, hogy nincsen szüksége senkire; de még nagyobbat téved az, aki úgy gondolja, hogy őnélküle nem lehetnek meg a többiek. [Részletek]

Amikor szívünk még háborog valamely szenvedély maradványaitól, könnyebben esünk bele egy újabb szerelembe, mint amikor már teljesen kihevertük. [Részletek]

A nagy elmék jellemző vonása az, hogy kevés szóval sokat mondanak; a kis elmék képessége viszont az, hogy sokat beszélnek, és nem mondanak semmit. [Részletek]

Hamarabb szeretjük meg, aki gyűlöl bennünket, mint azt, aki jobban szeret, mint mi szeretnénk. [Részletek]

Bárcsak az ártatlanság is kapna annyi védelmet, mint a bűn! [Részletek]

Lehetetlen még egyszer megszeretni azt, amiből igazán kiszeretett az ember. [Részletek]

A szeretők, bármennyit vannak is együtt, sohasem unatkoznak, mert folyton csak önmagukról beszélnek. [Részletek]

A közvélemény gyenge zsarnok a magunk véleményéhez hasonlítva. [Részletek]

Még a leglassúbb is, ha célját nem téveszti szem elől, szaporábban halad, mint az, aki céltalan bolyong. [Részletek]

Boldogan éltek, míg meg nem haltak? Nem. Voltak jó napjaik. Voltak győzelmeik és voltak kudarcaik. Volt, amikor szégyellték magukat, mert nem tettek meg minden tőlük telhetőt és volt,... [Részletek]

Ahhoz, hogy az ember sokra vigye az életben (...) elsősorban a saját elképzeléseit, a saját művészi törekvéseit kell szem előtt tartania, egyszersmind azonban kufárkodni is tudnia kell.... [Részletek]

Mindig marad valami, amit szerethetünk. Ha ezt nem tanuljuk meg, nem tanultunk soha semmit. [Részletek]

A sors mostoha, nem adhatjuk fel soha, minden, mi bennünk él, maga a csoda. [Részletek]

Jól ismert tény, hogy tetteink indítékait illetőleg mindnyájan hajlamosak vagyunk becsapni önmagunkat. Ösztönösen azt az indítékot választjuk ki, amelyik a legjobban hangzik! [Részletek]