Stephen King idézetek

"Amiről nem tud, nem fájhat neki". De valahol akkor is fájdalmat okoz. Az emberek közötti térben, talán. [Részletek]

- Nézze, fiam, maga fiatalabb annál, hogysem el tudná fogadni mások bölcsességeit, de megmondhatom: a szerelem nagy ellenség. (...) Bizony. A költők örökké félreismerik a szerelmet.... [Részletek]

A bánat, gondolta, olyan, mint egy szikla az óceán partján. Ha az ember elalszik, akkor beáll a dagály, és hoz némi enyhülést. Igen, az álom a dagályhoz hasonlít: elborítja a fájdalom... [Részletek]

A bűntudat olyan, mint a viszkető kiütés: sosem múlik el egészen, mert arra készteti az embert, hogy foglalkozzon vele. [Részletek]

A büszkeség tréfa, melynek hallatán a bennünk lakozó idegen előbb-utóbb felkacag. [Részletek]

A cipőkön kívül John Rainbirdöt csak két dolog érdekelte. Az egyik a halál volt. Saját halála, persze; hisz húsz éve, ha nem régebben, készült már az elkerülhetetlenre. A halál volt... [Részletek]

A csoda orvosi szinonimája a "téves diagnózis". [Részletek]

A düh olyan, mint egy gyúlékony gáz - a legapróbb szikrától azonnal belobban, és egyetlen cifra lánggal elég. [Részletek]

A fájdalom a szeretet legnagyobb hajtóereje. [Részletek]

A fájdalom nagyobb erő a szeretetnél. [Részletek]

A fájdalom olyan, mint a részeg vendég: mindig visszajön még egy utolsó összeborulásra. [Részletek]

A félelem sárga fogú szörny, amelyet a haragvó Isten azért bocsát a földre, hogy felfalja az óvatlanokat és az alkalmatlanokat. [Részletek]

A félelmet csak a mesékben lehet legyőzni, de ha az ember elfogad két szabályt, együtt lehet élni vele. (...) Amibe nincs beleszólásom, abba bele kell törődnöm. A hátrányokat előnnyé... [Részletek]

A felismerés mindent közel hozott, valódivá tett, és együttérzése áttört a megrázkódtatás sűrű homályán. [Részletek]