Francois Mauriac idézet

Ami az övé volt, nem számít; csak annak van értéke, ami sose lesz az övé. [Részletek]

Mindennél jobban iszonyodik az álmatlanságtól: mikor ott fekszik a sötétben, úgy érzi, tehetetlenül ki van szolgáltatva a képzelet minden fúriájának és az agy minden kísértetének. [Részletek]

Minden cselekedetem felém forduló arca ártatlan, a világ felé forduló arca pedig förtelmes. És meglehet, hogy a világ látja az igazit. [Részletek]

Csodálatos világossággal látott belém; meghatározott; testet öltöttem végre, a tulajdon szememben; éltem, de csak akkor, ha ő is ott volt. És még távollétében is, ha csak rágondoltam. [Részletek]

Micsoda szamár egy kor ez! Milyen ragályos az ostobaság húszéves korban! [Részletek]

Egész ifjúságom hosszú öngyilkosság volt. Igyekeztem készakarva nem tetszeni, attól való féltemben, hogy amúgy sem tetszem. [Részletek]

Az ember találta ki az olyan érzelmeket, amelyek túlélik funkciójukat. [Részletek]

Sem a múlt, sem a jelen, sem pedig a jövendőbeli idő nem önmagában lévő... a valóság az ember agyában van. [Részletek]

Két jégkocka voltunk, de a napsütésben elolvadtunk, és most egy és ugyanaz a víztócsa vagyunk. [Részletek]

Vannak másodpercek, egyszerre csak öt vagy hat adódik, amikor az ember hirtelen a teljesen elérhető örök harmónia jelenlétét érzi. Ez nem földi érzés; nem azt mondom, hogy mennyei,... [Részletek]

A házasság: meleg étel, hideg öl. A szerelem a fordítottja. [Részletek]

Testvérem voltál. Láttad a vesztem is. Meztelen arcom. Mint én. Elmúlni most már, vagy elveszni - nem hagyom. Semmilyen kincsért, soha, semmilyen oldalon. Se a felhőkön innen, sem túl. [Részletek]

Ó én, ó élet, kérdések nem szűnő árja. Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok! Mi jó ezek közt? Ó én, ó élet! Válasz: Az hogy itt vagy, hogy van élet és... [Részletek]

A szerelemben - éppúgy, mint bármi másban - a legjobb a jó ellensége, és a tökéletesség keresése pusztító. [Részletek]