Francois Mauriac idézet

A szerelem a legzsúfoltabb életből is ki tudja szakítani a maga helyét. [Részletek]

Nem, ő nem akart fájdalmat okozni neki. Soha nem volt benne ártó szándék. Azt mondja, hogy vergődött, vergődni fog utolsó leheletéig; ahányszor csak kellett, ahányszor csak kell még,... [Részletek]

Az a szomorú (...), hogy a fák nemigen élik túl az embereket: a fenyőnemzedékek éppoly gyorsan eltűnnek, mint az embernemzedékek. [Részletek]

Megint az ismerős régi fájdalom: azt hitte, ez egyszer elérte azt a régiót, amelyben a szeretett lény nem okozhat fájdalmat, mert nem remélünk tőle már semmit. [Részletek]

Az ember találta ki az olyan érzelmeket, amelyek túlélik funkciójukat. [Részletek]

Hiszen olyan édes lehet: egy nevet mondogatni, mindig ugyanazt a keresztnevet, valakiét, akihez teljes szívünkkel tartozunk. Már csak a gondolat is, hogy él, lélegzik, esténként karjára... [Részletek]

Ha egyszer elindultunk, az olyan, mintha már meg is érkeztünk volna! [Részletek]

Minden olyan végtelenül idegen. Ifjú valék, aki arra ébred, hogy aggastyán, sőt már síremlékét is belepte borostyán. De ne búslakodjatok, édes feleim, az élet már csak ilyen: fele... [Részletek]

Légy jó hallgató, és ösztönözz másokat is arra, hogy önmagukról beszéljenek! [Részletek]

Ez a mi otthonunk, hogy legyen honnan elfutni, és legyen hova visszatérni. [Részletek]

A tűz nagyon jó szolga, de igen rossz úr. [Részletek]

Ne higgye, hogy ha nemlétezőnek tekinti őket, egész életére megmenekül a szomorú dolgoktól. [Részletek]

Elveszíthetjük azokat is, akiket szeretünk, és azokat is, akiket nem kedvelünk. Úgy érzem, törekednünk kell, hogy azok közé tartozhassunk, akiket szeretnek és sajnálnak, ha egyszer ránk... [Részletek]

Mindig van olyan, aki marad, és olyan is, aki elmegy. Ez másokkal is így van. Ha senki sem tenne semmit, csak azért, mert fél az elválástól, mi lenne? (...) Embernek lenni azt jelenti, hogy... [Részletek]