Friedrich Schiller idézet

A szív számára nincs császár-parancs. [Részletek]

Nem öröm a lovaglás, ha a ló még a zabláját sem rántja meg soha. [Részletek]

Szegény, koldusszegény leszel, mikortól nem tudsz már szeretni mást, csak önmagad. [Részletek]

A percet lásd meg, míg el nem repül, mert életünkben ritka pillanat kínál nagyot, jelentőst. [Részletek]

Az ember csak ott egészen ember, ahol játszik. [Részletek]

Csak a kétségbeesett játékos teszi fel mindenét egy lapra. Csak a könnyelmű kereskedő rakja egyetlen hajóra egész vagyonát. [Részletek]

Irigység, átok és félelem szomorú tükréből mosolyog az uralkodó fensége - könnyek, szitkok és kétségbeesett jajok szörnyű lakomáin dőzsölnek a dicsőített boldogok, ezektől... [Részletek]

Egyre jobban felmelegszik a Föld, mintha csak belázasodott volna, és mintha végre egyszer és mindenkorra le akarná prüszkölni magáról azt a sok és egyre csak sokasodó emberi bacilust, aki... [Részletek]

Az emberek ostobák. Vagy annyira önteltek, hogy azt képzelik, sosem kapják el őket. [Részletek]

Mindenki a maga módján álmodja meg az életét. [Részletek]

A nők csodálatosak (...). Mintha semmi sem hatna rájuk. Itt vagyok én, aki úgy érzi, mintha kifacsarták volna a lelkét, s úgy nézek ki, mintha a testem napokig vízben ázott volna (...).... [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

Egy férfit a szíve tehet gazdaggá. Aszerint lesz gazdag, hogy ő maga milyen, nem aszerint, hogy mije van. [Részletek]

Lehet, hogy a teljes közömbösség nem a belső békét teremti meg, hanem az emberben szunnyadó gonoszságot szabadítja fel? [Részletek]