George Orwell idézetek

Ha szeret valaki, viszontszereted, s ha semmi egyebet nem tudsz neki adni, szeretetet még mindig adhatsz. [Részletek]

Igaz ugyan, hogy mindig minden rosszabb, ha a test elöregszik, mégis: az, hogy az ember undorodik a sok kényelmetlenségtől, mocsoktól és szűkölködéstől, a végtelen telektől, attól,... [Részletek]

Legfélelmetesebb ellenségünk (...) a saját idegrendszerünk. A bennünk lévő feszültség bármelyik pillanatban kész átalakulni valamilyen látható tünetté. [Részletek]

Megtörtént dolgokat semmi esetre sem lehet letagadni. Ezeket ki lehet nyomozni, kínzással ki lehet csikarni az emberből. De ha a cél nem az életben maradás, hanem hogy ember maradj, végül... [Részletek]

Minden állat egyenlő, de egyes állatok egyenlőbbek a többinél. [Részletek]

Minden cselekedet következményei benne vannak magában a cselekedetben. [Részletek]

Minden nemzedék azt képzeli magáról, hogy intelligensebb az előtte járónál és bölcsebb az utána következőnél. [Részletek]

Nem az a lényeg, hogy valóban van-e háború, s mivel döntő győzelem úgysem lehetséges, nem is az, hogy a háború jól megy-e vagy rosszul. Csak arra van szükség, hogy háborús állapot... [Részletek]

Olyan mélységekbe süllyedünk, ahol már az egyértelműt is megkérdőjelezi az intelligens ember. [Részletek]

Reménytelen ábránd volt csak, Áprilisi múló nap. Az álmaim mégis felkavartak, S a szívemet elloptad. [Részletek]

Semmi sem a sajátod azon a néhány köbcentin kívül, ami a koponyádban van. [Részletek]

Talán nem is annyira azt kívánja az ember, hogy szeressék, inkább azt, hogy megértsék. [Részletek]