Henryk Sienkiewicz idézetek
A magam tapasztalataiból tudom, hogy a szerelemben a fölöttébb nagy állhatatosság csak a gyötrelmeket szaporítja. [Részletek]
- Henryk SienkiewiczA szerelem súlyos csapás, mert a szabad ember rabbá válik miatta. Miként a nyíltól talált madár lehull a vadász lába elé, akképpen a szerelem nyilától talált embernek sincs már... [Részletek]
- Henryk SienkiewiczA szív jósága olyan, mint a nap melege: életet ad. Csak a jóság, a szeretet maradandó. Olyan, akár a forrás. Minél többet merítesz belőle, annál jobban buzog. Légy jó! [Részletek]
- Henryk SienkiewiczA világ csalásokon nyugszik, az élet pedig csalódás. [Részletek]
- Henryk SienkiewiczA zene olyan, mint a tenger: mi a parton állunk, ellátunk messze, messze, és gyönyörködünk a hullámok játékában, de a túlsó partot nem láthatjuk meg soha. [Részletek]
- Henryk SienkiewiczAz emberi lét különben nem egyéb az áldozatok hosszú sorozatánál. [Részletek]
- Henryk SienkiewiczAzt akarom, hogy ez a két karom, mely most a puszta levegőt öleli, őt ölelje és szorítsa keblemhez... Lélegzetét akarom magamba szívni. (...) Azt akarom, hogy házamban legyen mindaddig,... [Részletek]
- Henryk SienkiewiczBolond, aki a bánatot táplálja ahelyett, hogy éhen veszejtené. [Részletek]
- Henryk SienkiewiczHa szeretni nehéz, nem szeretni még nehezebb, mert ki az, akit szerelem nélkül kielégít a gyönyör, a hírnév, a gazdagság, a jó illatok avagy a drága ékességek? Ki az, aki a... [Részletek]
- Henryk SienkiewiczMinden győzelemben megbújt a jövendő vereség, minden örömmámor alján - a keserűség. [Részletek]
- Henryk SienkiewiczMit használna nékem, ha ama csillagok közül kívánnám is meg valamelyiket? Se én nem repülhetek fel hozzája, se ő nem szállhat alá énhozzám! Jaj azoknak, akik az ezüsthold után... [Részletek]
- Henryk SienkiewiczSzeretni nem elég, szeretni tudni kell, s tudni kell másokat is megtanítani a szerelemre. Hiszen a kéjt érzi a plebs is, sőt az állat is, az igazi ember azonban éppen abban különbözik... [Részletek]
- Henryk SienkiewiczVan az úgy az emberi érzelmek közepette, hogy valami, hitvány tövis módjára, szúrni, gyötörni kezdi a szívet, s ez a fájdalom idővel vagy elmúlik, vagy egyre jobban sajog, annyira, hogy... [Részletek]
- Henryk Sienkiewicz