Herman Melville idézetek

Lett légyen egy ember értelmi fensőbbsége bármekkora, sohasem veheti át a gyakorlati, közvetlen uralmat más emberek felett külsődleges fogások és fedezékek nélkül, amelyek önmagukban... [Részletek]

Mindenkinek vannak kétségei; sokan vannak tagadók; de kétségeik és tagadásaik mellett keveseknek jutott ki a megérzésből. Kételkedni mindenben, ami földi, s megérezni némely égi... [Részletek]

Nagy szívek néha egy pillanat határai közé, egyetlen mély görcsbe sűrítik azoknak a sekély kínoknak összességét, amelyek gyengébb embereknél egész életükre eloszlanak. [Részletek]

Nem tudom miért van; de nincs az ágyhoz fogható hely bizalmas közlésekre, barátok között. Férj és feleség, úgy mondják, itt mutatják ki egymás előtt a lelkük legmélyét; s némely... [Részletek]

Nem tudunk csak egymagunkban létezni. Ezernyi szál kapcsol össze minket embertársainkkal, és ezeken a szálakon, mint érzőidegeken, a cselekvés okként indul el, hogy azután hatásként... [Részletek]

Némely lélekben egy catskilli sas lakozik, amely egyaránt alá tud merülni a legfeketébb szakadékokba, és kiszáll belőlük ismét, és láthatatlanná válik a napsütötte tereken. És ha... [Részletek]

Nincs a világon semmilyen tulajdonság, aminek ne az ellentéte adná meg a jellegét. Semmi sem létezik önmagában. [Részletek]

Senki emberfia nem érezheti teljességgel önmagát, csak behunyt szemmel, mintha a sötétség volna lényegünk igazi eleme, bár a világosság rokonabb lényünk földből lett felével. [Részletek]

Úgy vélem, az, amit itt a földön az árnyékomnak neveznek, valójában az igazi lényem. (...) Úgy vélem, hogy testem csupán jobbik énem üledéke. [Részletek]

Van olyan bölcsesség, ami szomorúság; de van olyan szomorúság, ami eszelősség. [Részletek]

Vannak olyan különös időszakok ebben a furcsán zűrzavaros históriában, amit életnek nevezünk, amikor az ember az egész világmindenséget egyetlen nyers ugratásnak látja, bár a tréfa... [Részletek]