István, a király idézet

Mondd, mennyit ér, ki téged szívéből követne? Mondd, mennyit ér, ki érted véled szállna szembe? [Részletek]

Uram, te jónak láttad elszólítani. Szent az akarat, mely így tud dönteni. És én, ha kérdezem, mért ily hirtelen, Hallgat, s nem felel senki sem. [Részletek]

Szállj fel a csillagokba Szél könnyű szárnyán szállj Kárpátok gyűrűjéből Szállj fel, szabad madár! [Részletek]

Kard által vész mind, ki kardot ragad. Légy bölcs vezér, és űzd el az ős átkokat, Békét keress, hisz volt már elég áldozat! [Részletek]

Szánalmas kis lény az ember, önnön sorsán túl nem lát, Könnyen megtéveszti néhány jól irányzott hazugság. [Részletek]

A közvélemény gyenge zsarnok a magunk véleményéhez hasonlítva. [Részletek]

Várni örömet maga is öröm. [Részletek]

Boldogan éltek, míg meg nem haltak? Nem. Voltak jó napjaik. Voltak győzelmeik és voltak kudarcaik. Volt, amikor szégyellték magukat, mert nem tettek meg minden tőlük telhetőt és volt,... [Részletek]

Ahhoz, hogy az ember sokra vigye az életben (...) elsősorban a saját elképzeléseit, a saját művészi törekvéseit kell szem előtt tartania, egyszersmind azonban kufárkodni is tudnia kell.... [Részletek]

Mindig marad valami, amit szerethetünk. Ha ezt nem tanuljuk meg, nem tanultunk soha semmit. [Részletek]

A sors mostoha, nem adhatjuk fel soha, minden, mi bennünk él, maga a csoda. [Részletek]

Jól ismert tény, hogy tetteink indítékait illetőleg mindnyájan hajlamosak vagyunk becsapni önmagunkat. Ösztönösen azt az indítékot választjuk ki, amelyik a legjobban hangzik! [Részletek]