Jean de La Bruyére idézet

Az unatkozást a lustaság hozta világra; nagy része van abban, hogy az emberek az élvezeteket, a szerencsejátékot és a társaságot hajhásszák. Aki szereti a munkát, beéri önnönmagával. [Részletek]

Annyi rosszat mondanak nekem valakiről, én pedig olyan keveset látok benne, hogy azt kezdem gyanítani, vajon nincs-e valamiféle bosszantó érdeme, amely elhomályosítja a többiekét. [Részletek]

Sokszor könnyebb és hasznosabb összeférni a többiekkel, mint arra törekedni, hogy a többiek alkalmazkodjanak hozzánk. [Részletek]

Két módja van annak, hogy magasabb méltóságokba kerüljünk, az, amit egyenes útnak, vagy kitaposott útnak nevezünk, és a kerülő út, vagy görbe út. Emez a rövidebb. [Részletek]

Az emberek cselekedeteinek csakis a szándék szabja meg az érdemét, s az önzetlenség teszi tökéletessé. [Részletek]

Emberileg szólva, a halálnak jó oldala is van: az, hogy véget vet az öregségnek. [Részletek]

Némelyeknek az a dicsőségük vagy érdemük, hogy jól írnak, másoké pedig az, hogy nem írnak. [Részletek]

Gőgös napóleoni módra Nézünk kétlábú milliókra, Melyek csak eszközök nekünk, S az érzőkön nevetünk. [Részletek]

Sárga bögre, görbe bögre. [Részletek]

Minden emberben van valami odabent. Valami, amit meg lehet hajlítani. Ki lehet nyújtani. De ha túlfeszítik, akkor eltörik. És vele együtt az ember is. [Részletek]

Hiszek az érzékek hosszú eltompításában az ismeretlen felé, a tudatalattiban élek, gyarló értelmünk elrejti előlünk a végtelent. [Részletek]

Nem a rendszer, a társadalom az oka. A pénz. Erről van szó. Minél finomabb valami, annál több pénzért lehet hozzájutni, s a szíve mélyén mindenki ínyenc. Vagy ellenáll, vagy nem. A... [Részletek]

Nem ismerek reménykeltőbb érzést, mint az ember kétségbevonhatatlan képességét, hogy tudatos erőfeszítéssel felemelje saját életét. [Részletek]

Meg kell tanulnunk elfogadni magunkat, értékelni magunkat, függetlenül attól, mások mit mondanak rólunk. Meg kell tanulnunk, hogy mindennek és mindannyiunknak megvan a maga helye a földön.... [Részletek]