Jim Morrison idézetek

De hibáinkból nem tanulunk, nyerünk és veszítünk, alulmaradunk. Mégis továbbvívjuk harcainkat és nem vesszük észre; Csak a fájdalom más, a többi ugyanaz. [Részletek]

Egy nagy tüzes üstökösnek, egy hullócsillagnak látom magamat. Mindenki megáll, felnéz és elakad a lélegzete "Azt nézd meg!" Azonban akkor - huss, már el is tűntem... és soha többé nem... [Részletek]

Egy reggel köszönés nélkül elhagytál. Mást ígértél, mégsem hibáztatlak. Buta játékszerek voltunk csupán önző kis vágyaink csapdájában. [Részletek]

Egyszer, ha igazán egyedül vagy, nézz önmagadba mélyen és mondd ki azokat a szavakat, melyeket magadnak bevallasz, de másnak sohasem. [Részletek]

Elvesztünk egy ősi fájdalom-vadonban hol minden gyermek őrült s beteg minden gyermek beteg s a nyári esőért remeg. [Részletek]

Fáj téged elengedni, de soha nem fogsz követni. Vége a nevetéseknek és lágy hazugságoknak, vége az éjszakáknak, amikor próbáltunk meghalni, ez a vég. [Részletek]

Ha az ember kibékül a hatalommal, maga is azzá válik. [Részletek]

Halálom napja a legbensőségesebb magányom. [Részletek]

Ismerem azokat a szavakat, amelyeket még ki sem ejtettél. Már tudom hová tartasz, mikor még el sem indulsz. Tudok a féltett titkaidról, amiket mélyen elrejtesz. Mindent tudok rólad,... [Részletek]

Kerestem a gyönyört, a kincsedet, sírtál értem, mégis elfelejtettelek, hiszen nem találtam mást, csak a szerelmedet. [Részletek]

Köszönöm, Uram, hogy nem ismerjük szándékaid. Mindannyiunkat vakká tettél. Remény nélkül, élve eltemettél gigantikus csapdádba. [Részletek]

Köszönöm, uram, jól vagyok. (...) Élek, és haldoklom, ahogy eddig is. [Részletek]

Még annyi mindent mondhatnék neked, mégis évek óta írok egy levelet. Csak egyetlen sornyi hazugság - röviden: "Már megtanultam élni nélküled." [Részletek]

Megszülettem és halálra ítéltél. Nem hibáztatlak. [Részletek]