Johann Wolfgang von Goethe idézet

Idő, állj meg egy pillanatra, s ti, suhanó percek, várjatok, amíg ők ketten esküt tesznek, hogy egymáshoz örökké hűek lesznek, csak addig várjatok! [Részletek]

A tankönyvek legyenek vonzók; ilyenné csak úgy válnak, ha a tudást és a tudományt legderűsebb, leghozzáférhetőbb oldaláról mutatják be. [Részletek]

Ha olyannak látjuk az embereket, amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni,... [Részletek]

Magam-okozta vétket nincs jogom büntetni. [Részletek]

Ha szeretlek is, mi közöd hozzá? [Részletek]

Csak a természet gazdagsága végtelen, csak ő képzi a nagy művészt. A szabályok javára sok mindent nem lehet mondani, körülbelül azt, amit a polgári társadalom dicséretére mondhat az... [Részletek]

Átok a büszke véleményre, Amellyel elménk díszeleg, Átok a káprázatra, fényre, Mely érzékünket ejti meg! [Részletek]

Mit ér, ha nagy vagy, gigászi nagy, ha birodalmak császára vagy, de bús szívedben örök a fagy? [Részletek]

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél. [Részletek]

Ma, amikor a tudósok olyan pontos műszerekkel dolgoznak, amelyek a milliméter milliomodrészével mérhető tárgyakat is láthatóvá tesznek, megengedhetjük-e magunknak, hogy a mindennapi... [Részletek]

Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a "remekül nézel ki". [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

Mindent lehet mellékesen, csak művészetet nem. Vagy teljes lélekkel, vagy sehogy. [Részletek]

Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette. [Részletek]