Jonathan Safran Foer idézet

Haladt az idő, mint integető kéz egy vonaton, amelyen szerettem volna rajta lenni. [Részletek]

Csak arra kíváncsi, szeretem-e, mindenki csak erre kíváncsi, nem maga a szeretet érdekli, hanem a tudat, hogy létezik a szeretet. [Részletek]

Arra a sok mindenre gondolok (...), amit tettem. És arra a sok mindenre, amit nem tettem. A hibák, amelyeket elkövettem, számomra nincsenek többé. De nem vonhatom vissza azokat a dolgokat,... [Részletek]

Szégyen (...), hogy élnünk kell, de tragédia, hogy csupán egyetlen életünk van. [Részletek]

A dal olyan szomorú, amilyen szomorú az, aki hallgatja. [Részletek]

Feltaláltam egy könyvet, amelyben minden szó minden nyelven megtalálható. Nem lenne nagyon hasznos, de ha valaki megfogja, tudhatná, hogy a kezében tart mindent, ami elmondható. [Részletek]

A szeretet tragédiája, hogy semmit se szerethetsz jobban annál, ami hiányzik. [Részletek]

Hónapok óta úgy érzem, álmodom. Minden nap rettegek, hogy egyszer eljön az ébredés. [Részletek]

- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz. [Részletek]

A tengerbe vissza-visszatérő vizek "belehalnak" a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg - csupán hazatalálnak. E "paradoxon" talán legszebb és legmegvilágítóbb képe, hasonlata a... [Részletek]

Egy folyamatot nem lehet úgy megérteni, hogy megállítjuk. A megértésnek együtt kell haladnia a folyamattal, részévé kell válnia. [Részletek]

Az öntömjénezés szokott büntetése közmegvetés. Aki magának tetszik, mindenki másnál visszatetszik. [Részletek]

Ha a világ holnap itt lesz, Várni fogok én is rád, ha az égbolt holnap ott lesz, teljesül a kívánság. [Részletek]

A vasmacska a földhöz szegez, de a bizalom... a bizalom oda repít, ahová csak akarod... [Részletek]