Kálmán Mária idézet

Hit, remény és szeretettel Mindig visszaél az ember. Hiába mond Miatyánkot Mögé mormolja az átkot. [Részletek]

Elvesztettem valamit nagyon, nagyon, És nem is kapom vissza, hogyha hagyom, De létezem, tehát fölháborodom! És ÉN soha föl nem adom! [Részletek]

Ha az élet az ész volna Úgy az ember nem remél Rögtön látja szelleme csak Tartózkodási engedély. [Részletek]

Az ember csak akkor ismeri föl a határokat, amikor átlépi. [Részletek]

Az élet szépsége éppúgy belefér egy pillanatba, mint száz évbe! [Részletek]

Tudom - mit tudok És most azért élek, Megtudjam egyszer: Mennyit is érek? [Részletek]

Az igazság sosem érvényesül magától és sosem akkor, mikor kellene. [Részletek]

Minden vezető poszt azzal a kockázattal jár, hogy az ember elszigetelődik. Mindenki azt mondja neki, amit hallani akar, és nemigen számolnak be azokról, akik más álláspontot képviselnek,... [Részletek]

Ezentúl ne a fejével próbálja megérteni a világot, hanem a szívével. Ily módon megismerheti Istent. [Részletek]

A tudatlan király olyan, mint a koronás szamár. [Részletek]

Elfelejtettem bízni, bízni magamban és az életben. Hinni, hogy mindig lehet jobb, hogy mindig van más, ha valami nem sikerül. S hinni abban, hogy az ember nem csak egyféleképpen lehet boldog,... [Részletek]

A bor meg a dohány elmossa az egyéniséget. Egy szivar vagy egy kupica vodka után te már nem te vagy, hanem te plusz még valaki; szétfoszlik az éned, és már úgy viszonyulsz magadhoz, mint... [Részletek]

Az ég s a Balaton vize együtt sír és együtt nevet, együtt derül és együtt borul, együtt mosolyog, együtt haragszik. Mint a hű szeretők és igaz hitvesek. Ha az egyiknek nézel a... [Részletek]

Szívünk lebeszélhető. Rá sosem. [Részletek]