Kertész Imre idézet

Az ember hol lámpát gyújtott, hogy lásson valamit, hol meg sietve eloltotta, nehogy megijedjen attól, amit látnia kell. [Részletek]

Nincs oly képtelenség, amit ne élnénk át természetesen, s utamon, máris tudom, ott leselkedik rám, mint valami kikerülhetetlen csapda, a boldogság. Hisz még ott, a kémények mellett is... [Részletek]

Nem szeretjük, hogy élünk. Nem örülünk neki. Holott nagy kiváltság lehet az élet, ha végül halállal kell megfizetnünk érte. [Részletek]

Az embernek tudnia kell, hogy miért gyűlölik. [Részletek]

Az ember nem arra születik, hogy kimustrált alkatrészként eltűnjön a történelemben, hanem hogy megértse sorsát, szembenézzen halandóságával, és - most egy igencsak ódivatú... [Részletek]

Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk. [Részletek]

Megverjük magunkat a mások iránti vaksággal. Az emberi sors, pontosabban az emberiben megnyilatkozó isteni sorsa: várni, amíg elmúlik a magunk vagy a mások vaksága, amíg a szemek... [Részletek]

A pénz nem él, de mi emberek úgy teszünk, mintha élne. Mintha egy biológiai lény lenne, amely növekszik, fejlődési ütemet diktál, parancsol. És mi, az emberek, miközben ezt a... [Részletek]

Az emberek ostobák. Vagy annyira önteltek, hogy azt képzelik, sosem kapják el őket. [Részletek]

Mindenki a maga módján álmodja meg az életét. [Részletek]

Lehullott a szememről a hályog, és tisztultabb szemszögből látom azt a pokolfajzatot, amelynek neve: Asszony! Ó, nők! Asszonyi állatok! (...) Csak azt csodálom, hogy még nem hoztak... [Részletek]

A műalkotás egy szép rezgésnek a megörökítése. Egy lelki mámor feledhetetlenné tevése. [Részletek]

A szerelem a létezés bora. [Részletek]

A feje tetejére állt minden. A rossz a jó helyére telepedett, mi pedig megvakultunk, és már azt sem látjuk, mi a különbség a kettő között. [Részletek]