Keszei István idézet

Ős Egy, egyetlen Istenem! Mélyed mélyébe semmisüljek, te légy, te légy a mindenségem, aki mindig voltál, s aki vagy. [Részletek]

Egyszerre légy a tűz, a jég: az idő ablakára lángolva fagyj rá, csak lobogjon éveid jégvirága! [Részletek]

Ami megtörtént, örökre összetört. [Részletek]

A legabszurdabb a sorstól, a végzetet legkihívóbb magatartás: idegenben magyarul írni. [Részletek]

Csak egyszer él az ember! Úgy érzem, amit tettünk, meg kellett tennünk! Húszéves korban az ember még inkább a belső sugallatokra és a lélek szavára hallgat. Még akkor is, ha tetteink... [Részletek]

A törmelékből is katedrálist! A pozdorjává szétzúzott szavak szilánkjaiból is: a dadogásból valami szépet, ami megmarad. [Részletek]

A fekete földben feketén súlyos titokként fekszem én. [Részletek]

A nők hajlamosak merev osztályokat kialakítani. Rétegzett társadalmakat hoznak létre. A rétegzett társadalom pedig örök kihívás az erőszaknak. Nem esik szét. Felrobban. [Részletek]

Életünk döntő cselekedetei, vagyis azok, amelyek esetleg egész jövőnket megszabhatják, többnyire meggondolatlan cselekedetek. [Részletek]

Némely ember élete elmúlt napjait újra meg újra át tudja élni, csodálatos elevenséggel képes maga körül mozgatni a távollevő embereket, kedve szerint alakítja át a térfogatot,... [Részletek]

Ó igen, adni kell, adni, mindent odaadni. Munkát, erőt, életet. Pénzt, ruhát és kenyeret. Könnyet, mosolyt, simogatást. Jó szándékot, jó akarást, imádságot, egészséget. Melegséget,... [Részletek]

Néhány ember a gondolataiba menekül az élet elől. [Részletek]

Miért rettegnek oly sokan a csendtől? Mi félelmetest hallanak ki belőle? [Részletek]

Minden, amire gondolunk, formálja, alakítja jövőnket. Ha aggodalmaskodsz, vagy félsz valamitől, a nap végére még több hasonló érzést hívsz magadhoz. [Részletek]