Kosztolányi Dezső idézet

Az útról hazahozhatsz egy és más élményt, föltéve, hogy azok már akkor is veled és benned voltak, mikor otthon a vonatra szálltál. [Részletek]

Ha más nyelven beszélek, mindig kissé elfogódott leszek, de bátrabb, egyenesebb. Meg vagyok fosztva attól, hogy a szók közötti csönddel, az ezredik árnyalattal hassak. Mégis bizonyos... [Részletek]

Már-már tükörbe sem tekintek, ködkép leszek, bizonytalan árnyéka tűnő éveimnek. [Részletek]

Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok. Itt a szavakról olyan régi... [Részletek]

Én - hazug a rím - nem leszek soha vén. [Részletek]

A halottak nagyon jó helyen lehetnek. Legalábbis évezredek óta még egyetlenegy se kéredzkedett vissza. [Részletek]

Párnák között, arcodhoz epedezve Te vagy az éjjel asztalán a bor. Ó, én tudom, hogy minden rózsa festett és nem igazat tesz, aki örül de szöges-örvül, vezeklő-övül magam köré... [Részletek]

Az igazság az, hogy meg lehet érteni a várost. Megismerheted, szeretheted vagy akár utálhatod is. Hibáztathatod, vagy megsértődhetsz rá, úgysem változik meg ettől semmi. Végül is te is... [Részletek]

A szeretet nem nézheti az érdemet, mert különben alkuvá válik. [Részletek]

Tudnunk kell, mire vagyunk képesek; több vagyunk a semminél, de nem vagyunk minden. [Részletek]

Szófogadó gyermek, szerelmes feleség - kifogyhatatlan jólét. [Részletek]

Az ember sose ismeri meg azokat, akiket őrülten imádna. [Részletek]

Valójában nem is léteznek igazán őszinte cselekedetek. Mindig van egy alantas, önérdekű, egyértelműen kevésbé dicséretes indíték, bármilyen jól lapulnak is meg sűrű és sötét... [Részletek]

Nem látjuk meg tulajdon vétkeink, de másokat ítélni készek vagyunk hamar. [Részletek]