Kosztolányi Dezső idézet

Egy tettet nem lehet megmagyarázni se egy okkal, se többel, hanem minden tett mögött ott az egész ember, a teljes életével. [Részletek]

Már megtanultam nem beszélni, egy ágyba hálni a közönnyel, dermedten, élet nélkül élni, nevetni két szemembe könnyel. [Részletek]

Ó, fogcsikorgatás. Ó, megalázás, hogy rab vagyok és nem vagyok szabad. Nem az enyém már a kezem, a lábam, és a fejem, az is csak egy adat. [Részletek]

Bizony hajoljatok meg az öregebbek előtt, akár utcaseprők, akár miniszterek. [Részletek]

De ha szorosan vesszük, minden gépies a földön. A csókolódzás is gépies. Mióta a világ világ, úgy csókolódzunk, hogy a férfi a száját rátapasztja a nő szájára, egy darabig... [Részletek]

Enyém az élet - ujjongott -, mert majdnem enyém volt a halál. Végre igazán élek. [Részletek]

Volt emberek. Ha nincsenek is, vannak még. Csodák. Nem téve semmit, nem akarva semmit, hatnak tovább. [Részletek]

Boldog, ki serlegét fenékig Nem hajtja fel élet-torán, Otthagyja ünnepét korán, Regényét nem forgatja végig, S megválik tőle könnyedén, Mint Anyegintól válok én. [Részletek]

Sárga bögre, görbe bögre. [Részletek]

Minden emberben van valami odabent. Valami, amit meg lehet hajlítani. Ki lehet nyújtani. De ha túlfeszítik, akkor eltörik. És vele együtt az ember is. [Részletek]

Hiszek az érzékek hosszú eltompításában az ismeretlen felé, a tudatalattiban élek, gyarló értelmünk elrejti előlünk a végtelent. [Részletek]

Napi ezerkétszáz tapasztalatom van arról, hogy az emberiség körülbelül eljutott a falig. Világtendencia a kultúrában, hogy kezd felébredni a civilizációból, annak önhittségéből,... [Részletek]

Nem ismerek reménykeltőbb érzést, mint az ember kétségbevonhatatlan képességét, hogy tudatos erőfeszítéssel felemelje saját életét. [Részletek]

Meg kell tanulnunk elfogadni magunkat, értékelni magunkat, függetlenül attól, mások mit mondanak rólunk. Meg kell tanulnunk, hogy mindennek és mindannyiunknak megvan a maga helye a földön.... [Részletek]