Leonyid Leonov idézetek

Ismerik valamennyien a gyermekkornak azt a sajátságát, hogy az idő végtelen, egy nap egy örökkévalóság, s akárhogy herdáljuk csodálatos utazásokra, felfedezésekre, még mindig tízszer... [Részletek]

Keserű dolog, ha az embernek deres fejjel kell beismernie elkövetett hibáit. De még keserűbb, ha már arra sincs ereje, hogy jóvá tegye. [Részletek]

Kezdjük azon, drága gyermekem, hogy meghatározzuk a háború célját: leigázni a gyengébbet és alávetni a győztes akaratának. Az ily módon elért eredmények természetesen nem lehetnek... [Részletek]

Ma nyílegyenesen kell a célra törni, és jaj annak, aki nem hisz a maga becsületes igazában. [Részletek]

Meghalni egyedül kell. Az állatok ezt jobban tudják. Ebben a tekintetben tapintatosabbak az embereknél. [Részletek]

Mikor az élet tüze pislákolva kihamvad, a hamuban marad egy utolsó szikra. Azután az is elfut, kihuny, és jön a hideg... Az az utolsó szikra foglalja magában a megtett út minden... [Részletek]

Minél nyomtalanabb eltűnésünk, annál drágább a létnek minden morzsája. [Részletek]

Nem mintha a méregzsákokat kedvelném... de nem szeretem, ha valaki túlságosan szelíd. A jóság mindent-megbocsátáshoz vezet... [Részletek]

Némelykor a fiatal fejjel elkövetett könnyelműségek edzenek az érett korunkban véghezviendő hőstettekre... [Részletek]

Nincsen sötétebb bűn, mint az életnek egyetlen harmatcseppjét is hiába ontani ebben a pusztaságban... igen, korunk pusztaságában. [Részletek]

Reggel mindig naivnak érezzük az alkonyat kételyeit. [Részletek]

Senki úgy meg nem veti az embereket, mint maguk a megvetendők. [Részletek]

Te megszállott vagy, van életcélod, s azért a bőrödet is habozás nélkül vásárra viszed. És ráadásul még tehetséges is vagy... azaz megvan benned a képesség, hogy meglásd az... [Részletek]

Tudományunk (...) arra tanít, hogy minden élő szervezet végérvényesen hal meg. A természet túlságosan féltékeny és szűkmarkú szerető, semhogy elengedné kedvenceit egy másik... [Részletek]