Lev Tolsztoj idézet

A művészet hanyatlik, minél tovább nézi az ember az újakat, annál jobban látja, hogy a régi mesterek milyen utánozhatatlanul nagyok. [Részletek]

Mindenki szeretné megváltoztatni a világot, de senki sem szeretné megváltoztatni saját magát. [Részletek]

Örülök annak, amim van, s nem búsulok azon, amim nincs. [Részletek]

Minél szilárdabb a nő társadalmi helyzete, annál rosszabb. Olyan az, mintha nemcsak cipelned kellene a kezeddel a terhet, de a máséból is ki kellene tépned. [Részletek]

A nagyvilági befolyás olyan tőke, amellyel takarékoskodni kell, különben elfogy. [Részletek]

A fő az, hogy az embernek, mialatt dolgozik, meglegyen a föltétlen meggyőződése, hogy amit csinál, nem hal meg vele, lesz utódja. [Részletek]

Amíg van élet, addig van boldogság is. [Részletek]

Boldog, ki serlegét fenékig Nem hajtja fel élet-torán, Otthagyja ünnepét korán, Regényét nem forgatja végig, S megválik tőle könnyedén, Mint Anyegintól válok én. [Részletek]

Sárga bögre, görbe bögre. [Részletek]

Minden emberben van valami odabent. Valami, amit meg lehet hajlítani. Ki lehet nyújtani. De ha túlfeszítik, akkor eltörik. És vele együtt az ember is. [Részletek]

Hiszek az érzékek hosszú eltompításában az ismeretlen felé, a tudatalattiban élek, gyarló értelmünk elrejti előlünk a végtelent. [Részletek]

Napi ezerkétszáz tapasztalatom van arról, hogy az emberiség körülbelül eljutott a falig. Világtendencia a kultúrában, hogy kezd felébredni a civilizációból, annak önhittségéből,... [Részletek]

Nem élhetünk a télben, ha közben kitavaszodott körülöttünk. [Részletek]

Meg kell tanulnunk elfogadni magunkat, értékelni magunkat, függetlenül attól, mások mit mondanak rólunk. Meg kell tanulnunk, hogy mindennek és mindannyiunknak megvan a maga helye a földön.... [Részletek]