Lola idézet

Gondolj rám, ha véget ér a nyár, Nem kell más, csak újra megtalálj, Vágyom rád, sok emlék visszavár, Hogy együtt éljünk újra mindent át! [Részletek]

Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon. Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében. [Részletek]

Szoríts magadhoz még, most mennem kell, minden könnycseppem kér, hogy engedj el. Ez a pillanat üldöz, s fogva tart, ez végtelen harc. Csak egy pillanat kell, hogy érezzem, csak egy érintés... [Részletek]

Titokban álmodoztunk összebújva, esküdtünk az igaz szóra, hogy nem tudhatja más, csak te meg én. Titokban átkarolva, összebújva, hallgattunk sok hazug szóra, s nem tehettük azt, mit... [Részletek]

A legszebb dallam is csöndet ér, Bárhogy szállt, végül földet ér, De mégis szól, benned él, zenél, Mintha rejteke lennél. [Részletek]

Az álom sorsa az ébredés, De mégis él, mégse tévedés, Szép emlék, és ez nem kevés, Jobban fáj az, ha elvész. [Részletek]

Mama, ugye hallasz még? Már betakar a távol. Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég! [Részletek]

Magasból nézve mosolyogni való minden szívfájdalom, bizony sokszor még a magunké is. [Részletek]

Ha szeretsz: annyi, aminél több nem kívánható! Átutazóban a földön többre ne vágyakozz! ... [Részletek]

Két értelmes ember viszonyában az a természetes, ha mindenről, amiről másképpen gondolkoznak, vitatkozva próbálnak közös véleményt kialakítani. [Részletek]

Az élet olyan tragikus, az egyik nap még itt van az ember, másnap meg szintén. [Részletek]

Mit ér a napvilág, Ha szemünk a jelenbe néz, S ködön át csak a múltba lát? [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette. [Részletek]