Lola idézet

Az álom sorsa az ébredés, De mégis él, mégse tévedés, Szép emlék, és ez nem kevés, Jobban fáj az, ha elvész. [Részletek]

Átrepülnék hozzád mindenen, Rajtad kívül minden végtelen. Hideg szellő fújja arcom, Itt vagyok, de mégsem látszom, Hiszen a szívem Ott maradt, nálad hagytam. [Részletek]

Szoríts magadhoz még, most mennem kell, minden könnycseppem kér, hogy engedj el. Ez a pillanat üldöz, s fogva tart, ez végtelen harc. Csak egy pillanat kell, hogy érezzem, csak egy érintés... [Részletek]

Álomtánc volt, csodavilág, Két parázsból gyönyörű láng, De áruló fényt minden csillag meglát, És nézd, most árnyak földje vár ránk. [Részletek]

Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon. Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében. [Részletek]

Mama, ugye hallasz még? Már betakar a távol. Légy itt újra, ha a gyertyaláng ég! [Részletek]

Gondolj rám, ha véget ér a nyár, Nem kell más, csak újra megtalálj, Vágyom rád, sok emlék visszavár, Hogy együtt éljünk újra mindent át! [Részletek]

Felejteni sokféleképpen lehet. Úgy is, hogy nem a lényegre akarunk emlékezni. [Részletek]

Az egymástól eltérő, sokszor nehezen összebékíthető valóságélmények összeegyeztetésének szüksége az, amely választásokra kényszerít, döntéseket mozgat. [Részletek]

S minthogy Istent ítéltem minden bölcsesség kútfejének, helyesnek és szükségesnek véltem, ha segítségért hozzá folyamodom; e célból írtam az alábbi kis imádságot, és... [Részletek]

Az emberek többsége nem tudja értékelni a csöndet. Folyamatos beszédkényszerük van. Beszélek én is, csak jobban szeretem, ha van is valami mondanivalóm. [Részletek]

A nők mosolya elfelejteti, hogy a tavasz rövid. [Részletek]

Minden, amit el lehet képzelni, az valóságos. [Részletek]

Megszületünk, s gyerekfejjel még azt hisszük, hogy itt valami mese vár, csodavilág - aztán rájövünk, hogy az egész csak pocsék, fárasztó realitás. [Részletek]