Madách Imre idézet
Szabadon bűn és erény közt
Választhatni, mily nagy eszme,
S tudni mégis, hogy felettünk
Pajzsul áll Isten kegyelme.
Tégy bátran hát...
További Madách Imre idézetek:
Mi vagyok én, azt csak magam tudom, Mi voltam, azt ne tudná senki bár. Mivé leszek - majd látja a világ. [Részletek]
- Madách ImreA művészetnek is legfőbb tökélye, Hogy úgy elbú, hogy észre nem veszik. [Részletek]
- Madách ImreEz régi dalja a szerelmeseknek: Azt tartja mind, hogy ő fedezte fel A szenvedélyt, előtte senki még Szeretni nem bírt, és ez így megyen Nehány évezred óta szüntelen. [Részletek]
- Madách ImreAh, a lehetetlen lelkesít fel, Ádám! A férfiúhoz méltó ez s dicső ám. Istennek tetszik, mert az ég felé hajt, S ördögnek kedves mert kétségbe ejt majd. [Részletek]
- Madách ImreÓh, nő, mi szűk, mi gyarló látköröd. S a büszke férfit épp ez vonzza hozzád. [Részletek]
- Madách ImreMinő csodás kevercse rossz s nemesnek A nő, méregből s mézből összeszűrve. Mégis miért vonz? mert a jó sajátja, Míg bűne a koré, mely szülte őt. [Részletek]
- Madách ImreLegyen hát célod: Istennek dicsőség, Magadnak munka. Az egyén szabad Érvényre hozni mind, mi benne van. Csak egy parancs kötvén le: szeretet. [Részletek]
- Madách ImreTovábbi idézetek:
Könnyebbé válik a megbocsátás, ha nem vállaljuk többé az áldozat szerepét. [Részletek]
- Gerald G. JampolskyNem kell mindenkiről ítéletet alkotni, lehetséges értékelni másokat a különlegességük és az egyediségük miatt is. [Részletek]
- Andrew MatthewsFurcsa ez az egész, nem?! Minél híresebb a palotám, annál inkább hasonlít egy börtönre. [Részletek]
- NanaAz igazság szeretetének biztos jele, ha semmi iránt sem táplálunk nagyobb bizalmat, mint amennyire a bizonyítékok feljogosítanak. [Részletek]
- John LockeMindenki a saját baklövéseit hívja tapasztalatnak. [Részletek]
- Oscar WildeHatalmas kagylógyűjteményem van, amit csak úgy elszórva tartok a világ tengerpartjain. Talán már láttad. [Részletek]
- ismeretlenA halottak nagyon jó helyen lehetnek. Legalábbis évezredek óta még egyetlenegy se kéredzkedett vissza. [Részletek]
- Kosztolányi Dezső