Michel de Montaigne idézetek

Barátok voltunk... Mert ő volt ő, s mert én voltam én. [Részletek]

Jellemünket formálni alapvető kötelességünk. (...) Hatalmas és dicső remekművünk az, hogy helyes életet élünk. Minden egyéb, a hatalom, a kincsek, a magasztos építmények, legfeljebb... [Részletek]

Könnyebb a költészetet mívelni, mint felfogni. [Részletek]

Legrosszabb cselekedeteink és tulajdonságaink sem lehetnek oly rondák, mint aminő ronda és gyáva, ha nem merjük bevallani őket. [Részletek]

Már ahhoz is néminemű értelem szükségeltetik, hogy észrevegyük tudatlanságunkat; és meg kell nyomnunk az ajtót ahhoz, hogy tudjuk, miképp az számunkra zárva vagyon. [Részletek]

Mikor megkérdezik tőlem, miért utazom folyton, ezt válaszolom: - Azt tudom, mi elől menekülök. Csak azt nem tudom, mit keresek. [Részletek]

Mily bolondok vagyunk! "Semmittevéssel múlt el az élete" - mondjuk. Vagy: "Semmit sem csináltam ma." Semmit? Hiszen éltél! Ez nem csupán alapvető, de legdicsőbb foglalkozásod is. [Részletek]

Nincs szenvedély, amely annyira háttérbe szorítja a józan ítélőképességet, mint a düh. [Részletek]

Semmi sem hozza elő jobban az emlékeket, mint a felejtés utáni vágy. [Részletek]

Tudom, hogy az utazási vágy a nyugtalanság és az állhatatlanság tünete; de hiszen ezek a legemberibb tulajdonságok. Igen, megvallom, az álmokon és a vágyakon kívül nincs számomra... [Részletek]