Mika Waltari idézet

Az ember tette olyan, mint a kő, melyet vízbe hajítanak. Hangosan csobban, s gyűrűket vet a vízen, de néhány pillanat múlva elsimul a víz, és a kőnek nyoma sem marad. [Részletek]

Nem az a gazdag ember, akinek aranya, ezüstje van, hanem az, aki beéri kevéssel is. [Részletek]

A szavak a felszínen mozognak, mint az első körvonalak, amelyeket szénnel felvázolok a vászonra. Ezért annyira reménytelen a beszéd az emberek között. [Részletek]

A szegénység nem fukarság. Szegényebb vagyok, mint maga. Magának, ha meg is hal, a szemében és a szép testében ott van az élet egész gazdagsága. Tűz és vágy. Félelem, gyász,... [Részletek]

A gyűlölet még szorosabban összefogja az embereket néha, mint a szerelem. [Részletek]

A HA szó olyan, mint a rozsdás tüske, amelyet lassan nyomnak az ember húsába. [Részletek]

A férfi nem futamodik meg a szenvedés elől, tűri a sors csapását is, ha kell, a betegséget és tragikus körülményeket. Az öngyilkosság pedig gyáva megfutamodás. [Részletek]

Az ember él, s csak annyit tud Istenről, mint egy távoli, nagyon hatalmas uralkodóról, akit tisztelni tartozik ugyan, de nincsen hozzá személyes köze. Egy napon megismerkedik Vele. A mi... [Részletek]

Ha a férfiak tesznek üres gesztusokat, azt általában romantikusnak tartják, ha a nők tesznek ilyesmit, őket kétségbeesettnek vagy lelki sérültnek hiszik. [Részletek]

Ami történik: vízre hulló hópehely: van is és nincs is. [Részletek]

Az érzelmek, akár az öröm, akár a szomorúság, a szeretet vagy a büszkeség annyira mélyről fakadnak, és olyan élesen, hogy végül ott maradunk meztelenül, védtelenül. [Részletek]

Homlokom a homlokodon, szemünk egyetlen körré tágul, testünk egyforma hőfokon ég, egymás idegpályáin zuhanunk, egymás bőre mögött repülünk, szinte már felcserélhetően létezünk,... [Részletek]

Az anyák és apák (...) egy életre nyomot hagynak bennünk, és nem számít, hogy egész életünkben voltak velünk, vagy csak egy napig. [Részletek]

Szabadgondolkodó vagyok! Szabadon választottam az Istent. [Részletek]