Moliére idézetek

Légy őszinte és csak a becsületre adj, Ne mondj ki szót, mely nem a szívből fakad. [Részletek]

Már énnékem bizony nem kenyerem a bánat: Csak úgy nyelem le, ha alapos oka támad, S még ha száz oka is majd kiszúrja szemem, Én bizony úgy teszek, hogy észre sem veszem. [Részletek]

Márpedig bűn csak az, aminek híre kel. A botrány, asszonyom, csak az kiált az égre. S ki titkon vétkezik, annak már nincs is vétke. [Részletek]

Mindenki barátja nem barátom nekem. [Részletek]

Minél nagyobb az akadály, annál dicsőségesebb a legyőzése. [Részletek]

Nincs teremtett lélek, akit életében legalább egyszer cserben ne hagyna az a híres okosság. [Részletek]

Ó, hogy sóvárog érte Kezem, hogy bélyegét a képedre tegye! [Részletek]

Sajnos legtöbbnyire furcsák az emberek, Sosem követik a helyes természetet. A józan észt, bizony, ők túl szűknek találják És jellemük szerint lépik át a határát. [Részletek]

Szerelme ellen a szerelmes szív sosem vét, S szerelmes bűnre épp a szerelem a mentség. [Részletek]

Szerelmet ébreszteni a férfiban, ez minden nő legfőbb célja. [Részletek]

Teljesen őszintén beszélni sok esetben Nevetséges volna, s tán megengedhetetlen. [Részletek]

Titkolózni bizony a szerelem szeret, S ha sok az akadály, hát annál édesebb, S egy csepp társalkodás azzal, kit szíved áhít, Épp azért, mert tilos, csodálatosra válik. [Részletek]

Töltsék el a szivünk száz ég gyönyörei, Nem boldog, míg titkát nem tudja valaki. [Részletek]

Tudom, az emberek szivének mily mulatság, Mikor a híreket mérik s egymásnak adják. [Részletek]