Pascal Mercier idézetek

Életünk futóhomokba írt átmeneti alakzatok összessége, amelyeket egy széllökés teremtett, és a következő majd megsemmisíti. A hiábavalóság képződményei, melyeket a szél még... [Részletek]

Életünk valódi rendezője a véletlen - és ez a rendező csupa kegyetlenség, könyörület és elbűvölő kedvesség. [Részletek]

Ha a többiek megvonják tőlünk a szeretetüket, a figyelmüket és az elismerésüket, akkor miért nem vagyunk képesek egyszerűen azt mondani nekik: erre nincs szükségem, elég vagyok... [Részletek]

Ha mások elérik, hogy bosszankodjunk rajtuk - a pimaszságukon, az igazságtalanságukon, a kíméletlenségükön -, akkor hatalmukban vagyunk, burjánzanak, és beleeszik magukat a lelkünkbe,... [Részletek]

Isten bátorsága és ereje szükséges ahhoz, hogy tökéletes őszinteségben éljünk együtt önmagunkkal. [Részletek]

Lehetünk egyedül, de attól még nem leszünk magányosak, és lehetünk emberek közt úgy is, hogy ugyanakkor magányosak vagyunk. [Részletek]

Olyan színház a világ, amelyik arra vár, hogy eljátsszuk benne képzeletünk fontos és szomorú, kozmikus és jelentéktelen drámáit. [Részletek]

Önmagunkat megérteni: felfedezés-e ez, avagy teremtés? [Részletek]

Valamit otthagyunk magunkból, ha elhagyunk egy helyet, ott maradunk, noha elutazunk. És vannak olyan dolgok is bennünk, amelyeket csak azáltal lelhetünk meg újra, ha visszatérünk ezekre a... [Részletek]

Vannak dolgok, amelyek számunkra, emberek számára túl nagyok: a fájdalom, a magány és a halál, de a szépség, a fennköltség és a boldogság is. Ezért találtuk ki a vallást. [Részletek]