Paul Georgescu idézetek

Ha a vissza nem fordíthatóság dráma, a jóvátehetetlenség tragédia. [Részletek]

Ha át akarod alakítani a dolgok fennálló állapotát, bizonyos mértékig alkalmazkodnod kell hozzá. [Részletek]

Hazafinak lenni (...), annyit jelent, mint teljes komolysággal betölteni hivatásodat, ott, ahol vagy. [Részletek]

Jó, ha az embert mindig aggasztják a mások szenvedései, akkor nem kínozza a magáé. [Részletek]

Jó portéka vevőre talál. [Részletek]

Megszokjuk a lakásunkat, létünk részének tekintjük, az élet aztán másfelé sodor bennünket, otthonunk pedig idegenné válik; múltunk a mögöttünk maradt reményekből, szokásokból,... [Részletek]

Mezítelenül és halálveszélyben mindnyájan egyformák vagyunk. [Részletek]

Meztelenül mindannyian egyformák vagyunk, névtelenek és alázatosak. [Részletek]

Mindenki magában hordozza saját halálát. [Részletek]

Mindenki tudja, hogy a férfiak (...) gőgösek, becsvágyóak, nem tűrik az ellentmondást, de naivak és nehéz felfogásúak is, némi diplomáciával könnyű túljárni az eszükön. [Részletek]

Nagy városban, nagy kórházban a kudarcok feledésbe merülnek, ha utólag sikerül, ellensúlyozzák őket; de egy kicsiny, zárt közösségben, ahol mindenki les mindenkit (...), a kudarcok... [Részletek]

Nem tudom, hogy a fájdalom hiánya egyenlő-e a boldogsággal, de a fájdalom minden bizonnyal kizárja. [Részletek]

Némely ember tragédiája éppen abban áll, hogy noha elvben számtalan lehetőség közül van joga választani, a valóság arra kényszeríti, hogy alig egypár közül válasszon. [Részletek]

Semmi sem illetlenebb és bosszantóbb a többiek számára, mint ha valaki olyan környezetben pontos, ahol mindenki a viszonylagosság nyájas és tág értelmezéséhez tartja magát. [Részletek]