Pethes Mária idézetek

Önmaguk istenítésére vannak emberek akik önző módon hisznek pótolhatatlan egyetlenségükben s hogy felettük nem jár el a cserbenhagyó idő a történelembe írva látják nevüket pedig... [Részletek]

S mikor már nagyon nem bírom nélküled felveszem elárvult kesztyűdet és csüggő szárnyaiba ujjaid nyomába préselem egy ölelésre nyirkos kezem. [Részletek]

Szeretnék szád sarkában álomízű nyálcsepp lenni emlékeztetni éjszakák nappalok küszöbén a bátortalan hajnali fényre. Ébredés után párnádon maradt mélyedés lenni mely puhán az... [Részletek]

Tekinteted vallató fényénél beismerem lejárt szavatosságú félelmeimet, szívgödör- be lökött rajongásaimat. Már nem vagyok fogékony, ölemben épp csak áttelelnek a vágyak. A... [Részletek]

Túl rövid az élet ahhoz, hogy megtanítsa velünk a mélyebb megértést, viszont elég hosszú ahhoz, hogy kitalálhassuk a megfelelő kifogásokat. [Részletek]

Vajon a karácsonyi kirakatban üldögélő bánatos macikáknak mosolyra állmajd attól a szájaha rájönnekhogy a szeretet jegyébenhamarabb melegségre találnakmint a hajléktalanok bárhol a... [Részletek]

Vajon a karácsonyi kirakatban üldögélő bánatos macikáknak mosolyra áll majd attól a szája ha rájönnek hogy a szeretet jegyében hamarabb melegségre találnak mint a hajléktalanok... [Részletek]

Zseléfixszel főzött lekvárnapok. Kétéltű árnyak a kávézacc jóslatában. hieroglifák a fény falán. lógok az álmok köldökzsinórján. [Részletek]