Punnany Massif idézetek

Ha próbálnálak, se tudnálak elfelejteni, Minden, mi volt, bennem él, a szívem úgysem engedi. [Részletek]

Hegedűszó feledteti magányos világom, Kövek sivatagában te vagy az én virágom. Párnád kemény redőivé lett arcom ránca, Hiányodban a Hold is csak kézzel festett tálca. Ha szánsz... [Részletek]

Hiányzol nekem, mint özvegy gyászol, Néha eltörik, mi törhetetlen, ha nem vigyázol. [Részletek]

Hisz számít, hogy mit lépsz, vagy mindez csak sors? Előre megírt a sztori, vagy miattad kalandos? Hova jutsz, merre mész, kész képet kapsz... Vagy a szerencsében bízol és a feketére... [Részletek]

Hisz szeretett úgy, ahogy szeretni fog, Előttem őrzi öregen is azt a pillanatot, Amikor egy volt a kettő, a kettő egyér. Az a szempár, amiben örökkévalóság volt a tekintet, kit... [Részletek]

Hiszen mások vagyunk, de ez nem gát, ha nyugalomban, békességben, boldogságban, emberségben, szeretetben, szegénységben békén hagyjuk egymást ma. [Részletek]

Hogy mi volt rég, hogy mi volt igazán az édes Felvázolni már csak nagyapáink meséje képes Az biztos, hogy van, volt, lesz mindig is rossz és szép Valami virágzik, majd elrohad, amit az... [Részletek]

Kell a hiány, hogy hiányozz, kell, hogy félj, hogy lehess bátor. [Részletek]

Kettesben a világ közepén, ő és én, együtt íródó közös regény, örök remény. Pokol és menny, ahogy értékes vagy szenny. Hiszen e szenvedély soha el nem múló szerelem. [Részletek]

Könnyebb megszerezni valamit, mint elveszíteni, mert ami egyszer már tied volt, nehéz azt elfeledni. [Részletek]

Különböző Istenek, de ugyanaz az ördög, csak akkor telik be a pohár, hogyha töltöd! [Részletek]

Látom az arcodon rég a fájdalom ült meg, Siratódal népe, a rosszat nem te kérted. Ne bánkódj, magyar, jön még jobb is e világon! Nem egyedül élsz, törékeny lélek, a szilánkon... ... [Részletek]

Legyél szín a szürkületben, ha engedi az aurád, ha túl szűk a szó rád, ne siettesd az órád. [Részletek]

Lehetsz tömegben vagy bezárva egy szobában, Legbelül mindig magány van. [Részletek]