Raana Raas idézetek

Miért van az, hogy mindegy, mi hangzik el, ha a hangsúly és a hanghordozás megfelelő? Miért van az, hogy az emberek nem látják, mennyire átverik őket, amikor nem beszélnek semmiről? [Részletek]

Milyen furcsa szerkezet is az ember! Még annak elvesztése is mennyire tud fájni, amit annyit kritizált, annyiszor leírt, és legyintett, ha szóba került. [Részletek]

Minden háború ilyen: túl kell lépni a vesztett csatákon, és a tanulságokat levonva tovább kell küzdeni. [Részletek]

Nem a cél a fontos, hanem az út. [Részletek]

Nem bűn az, hogy életben maradtál, amikor mások meghaltak melletted. Sőt, nem is érdem. Egyszerűen egy lehetőség, amellyel élned kell. [Részletek]

Nem is annyira az érintése hiányzott, mint ő maga: egyetlen igaz társa és barátja, a beszélgetéseik, a vitáik, csalhatatlan éleslátása és kitűnő emberismerete, amely olyan sokszor... [Részletek]

Nem mindig azé a nagyobb felelősség, aki a hibát elköveti, hanem sokszor azé, aki nem képes megbocsátani, és ezzel sokkal nagyobb hibát követ el. [Részletek]

Nem származásunk, hanem döntéseink árulkodnak arról, kik vagyunk. [Részletek]

Szólj, ha úgy érzed, szólnod kell, de semmiképpen ne hallgass, amikor senki más nem áll fel azok érdekében, akiknek nincs szavuk. [Részletek]

Vannak dolgok, amelyekért csak élni érdemes, de vannak néha olyanok, amelyekért meghalni is. A család ilyen. És nem csak a szűk család, hanem mindazok az emberek, akik hozzád közel... [Részletek]