Reviczky Gyula idézet

Jó sorsom a fényt és az árnyat Bölcsen felosztá, rendezé. Nem ölt meg bennem semmi vágyat, Örömem` unttá nem tevé. [Részletek]

Vannak jó lelkek még a földön; De elrejtőznek a világ elül. A csacska hír hallgat felőlük, Élnek s meghalnak, ismeretlenül. [Részletek]

És így lesz ez, tudom, hogy így lesz! Ember vagyok: nem változom. Epedni mindig: sorsom ím ez, S tünődni elszállt álmokon. [Részletek]

Férfi vagyok én s te mindig asszony. Te enyém vagy, én tied vagyok, S ha te meghalsz, én is meghalok. [Részletek]

A nő szelid, csöndes magányban Családi érzelmeknek él. Merengve jár, fák közt, az árnyban; Szép arcza így marad fehér. [Részletek]

Tengődve élek a rideg valóban, Mióta lelkemet nem áltatom. Nem azt sajnálom, hogy mindig csalódtam; De hogy már többé nem csalódhatom! [Részletek]

Lemondhat-e, oh, mondd, a szerelem? Most már tudom, nem élhetek veled, S tudom, hogy nélküled sem élhetek! [Részletek]

Mit ér, ha nagy vagy, gigászi nagy, ha birodalmak császára vagy, de bús szívedben örök a fagy? [Részletek]

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél. [Részletek]

Ma, amikor a tudósok olyan pontos műszerekkel dolgoznak, amelyek a milliméter milliomodrészével mérhető tárgyakat is láthatóvá tesznek, megengedhetjük-e magunknak, hogy a mindennapi... [Részletek]

Az embernek három korszaka van: ifjúság, felnőttkor és a "remekül nézel ki". [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette. [Részletek]