Richard David Precht idézetek

Értelemkeresésünk fő oka talán az a tudat, hogy egy nap majd meghalunk. Az agy nem élvezi, hogy napról napra, óráról órára, másodpercről másodpercre bizonyosabban közelít... [Részletek]

Gondolatainkat, legyenek akár vidámak, felzaklatók, lesújtók, megdöbbentőek, romantikusak vagy szomorúak, mindig érzelmeink színezik. [Részletek]

Ha mindent a logika törvényei szerint ítélünk meg, az a világról való abszurd következtetésekre vezethet. [Részletek]

Jobb, ha az ember élete bizonyos pontjain magánkívül van az örömtől, tombol a dühtől, vagy a féltékenység emészti, mint ha egyáltalán nem ismeri meg létünk ezen felkavaró... [Részletek]

Még a boldogság esélye is nagyon jelentős mértékben járul hozzá a boldogsághoz. [Részletek]

Nincs bocsánat a céltalanul álmodozóknak, mert ők csak maguk elől és felelősségük elől menekülnek. [Részletek]

Többet tudunk arról, hogy mit nem tudunk, mint amit tudunk. Minél többet tudunk meg az agyról, annál bonyolultabbnak tűnik. [Részletek]

Vajon igaz-e az, amit gyakran állítanak, hogy a szerelmi kapcsolatok rövidülésének oka a fogyasztói társadalom, ahol a szerelem a gyors izgalmak piaca, ahol holmikat vásárolunk, majd... [Részletek]

Van, hogy a tudás ösvényén való haladás önmagában és önmagától is kellemes, különösen, ha egy izgalmas labirintusokkal teli út végén önmagunkra találunk. [Részletek]

Világunk, ahogy a kutyák, macskák, madarak, bogarak által érzékelt világ, soha nem "önmagában" való. "Vízzel teli hatalmas tartály a világ" - mondja a hal a fiának az akváriumban. [Részletek]