Simon András idézet

Az a művész, aki vágyakozó szívvel átadja magát Istennek, aki valóban elismeri, hogy a tehetsége felülről kapott ajándék, egyszer csak átéli, hogy Isten kezd el alkotni rajta... [Részletek]

Anyaföld az öled, melybe kicsiny magként hulltam, tested templomában emberré alakultam. Mindent adó szereteted mai napig éltet; drága Édesanyám, köszönöm, hogy élek! [Részletek]

Az életünk valójában üzenet, melyet Szent Lelkével ír az Isten. [Részletek]

Az igazi ajándék az egyik ember számára a másik ember lehet, a másik szívtől szívig érő szeretete. [Részletek]

Amikor a lelked mélyén élő szelíd bárányt sikerül összebékéltetned az ott tomboló vad oroszlánnal, akkor képessé leszel arra, hogy elfogadd és valóban megszeresd önmagad. [Részletek]

Az az érzésem, hogy minden, ami jó, az valahol szép is, de az, amit szépnek látunk, még nem biztos, hogy jó is. [Részletek]

Szerelmedbe feledkezve testem csendje felpezseg. [Részletek]

Bár megmondhatnám nektek, hogy ugyanaz vagyok, aki voltam! De játszanom kell a szerepemet. Méghozzá jól. Közben pedig lezárt szemhéjam mögött a könnyek egyenesen a lelkembe folynak.... [Részletek]

- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz. [Részletek]

A tengerbe vissza-visszatérő vizek "belehalnak" a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg - csupán hazatalálnak. E "paradoxon" talán legszebb és legmegvilágítóbb képe, hasonlata a... [Részletek]

Minden ciklus egyfajta reakció az előző ciklusra. [Részletek]

Amikor a vágy meghal, a félelem megszületik. [Részletek]

Az új társadalmak mindig primitívek. [Részletek]

A vasmacska a földhöz szegez, de a bizalom... a bizalom oda repít, ahová csak akarod... [Részletek]