Szabó Magda idézet

Az ember majdnem mindent kihever, ezt hidd el. [Részletek]

Az álom ilyen olykor, ilyen gyilkos, ilyen reménytelen, ilyen riasztó, hogy nyöszörögni kell tőle és sikoltani, míg fel nem rázzák az embert. [Részletek]

Ne sírj, majd sírnak helyettünk az érzékeny fellegek. Kemény légy, mint a jogtalanság, vágj, mint a sás, ne sírj! Kísérjen, mint az eb, a hallgatás. [Részletek]

Attól, hogy az ember nem beszél valamiről, még gondol rá. Sőt. Többet gondol rá. [Részletek]

Szeretlek, és nem tudok olyan egyszerűen napirendre térni afelett, milyen kivételes boldogság, hogy éppen te vagy a férjem. [Részletek]

A valóságban is feltárult énelőttem egy ajtó, amelyet akkor se nyitott volna ki, aki odabenn magányát és tehetetlen nyomorúságát védte, ha már ropog is feje fölött az égő háztető.... [Részletek]

Tisztelem a szenvedélyeket, a közönnyel nem tudok mit kezdeni. [Részletek]

Ami nem sikerült, azt mindig ostobaságnak látjuk! [Részletek]

Mivel fizetem meg kínjaidat, amit miattam kellett elviselned, fájdalmadat, amely semmivel sem kisebb az enyémnél? Hogy segítsek neked elviselni a terhet, amelyet gyenge vállaidra vettél?... [Részletek]

A nosztalgia, mint mindig, kitörölte a rossz emlékeket, és megszépítette a jókat. [Részletek]

Jön a nő! Mindig így kezdődik! Vigyázat! Figyelem! A férfi mindent kiszámít alaposan, előrelátóan, precízen, véglegesen. És erre jön a nő! Másodpercenként százhúsz kilométeres... [Részletek]

Mindig a fénybe nézz, Mert szebbet még soha nem láttál, Biztos a fénybe érsz, Ha fel tudsz állni, mikor elbuktál. [Részletek]

Az író és a színész nagyon hasonlít egymáshoz. Mindkettő történetet mesél el, néha hazudnak, néha igazat mondanak, beleélik magukat vagy elhatárolódnak tőle, sírnak vagy nevetnek,... [Részletek]

Csukd be a szád, nyisd ki a füled, és hallgasd, mit súg a szíved. [Részletek]